Szeptember 12. Csütörtök

     Reggel a megszokottnál korábban keltem. Negyed hétkor. Lementem a konyhába,és nagy meglepetésemre, anyu és apu  veszekedtek.
   -Kicsim. Miért keltél fel ilyen korán?- mikor észrevette hogy ott vagyok.
   - Háát... izé. Nem tudom. Ma előbb megyek suliba.-mondtam és gyors felszaladtam a szobámba, de gyors kérdeztem valamit.
   - Öcsi hol van?
   - Mamánál.-válaszolták egyszerre.
A szobámba az agyam visszajátszotta a hallott szavakat. "válás" , "munka" ,nem én tehetek róla" " Valentina" "majd meglássuk az ő döntésük" .   Felöltöztem. Kék csőfarmer+hoszzújú Minni egeres póló+ rózsaszin pulcsi. Bementem a fürdőbe, és felfogtam kikába a hajam. Vissza rohantam a szobámba, felkaptam a Smileyes táskám és már indultam is. Volna.  Dobtam egy üzenetet Crissnek hogy ma előbb megyek sulibe, erre csak annyit irt hogy várjam meg a házunk előtt. Ameddig nem jött játszottam Rambóval. 15 perc múlva már úton voltunk a suliba.
   -Olyan rossz ez. Nem tudom mi van, mi volt, de azt se hogy mi lesz.- nem birtam tovább. Kitört belőlem a sirás, pár méterrel a suli előtt. Összeroskadtam. Ott ahol voltam leültem a földre és sirtam.
   -Na, ne sirj. Minden rendbe lesz. Semmi baj. - lehajolt hozzám, felemelt a földről és átkarolt.
Nem tudom meddig állhattunk igy. Egyszer csak megszólalt egy hang.
   -Valentina, jól vagy?- kérdezte Denisz,mert még mindig szipogtam. Egyszerűen nem volt erőm válaszolni, ezért csak bólintottam.- Biztos? Én nem úgy látom.-megint bólintottam.-Hát jó. Örülök hogy meggyógyult a lábad.
  -Köszi-nyögtem ki.
Lassan elengedtem Crisst. Robi odament hozzá és lekezeltek.
  -Azt mondtad nem békültetek ki.-mondtam döbbenten.
  - Nem is. Csak Robival. De most ne legyél feszkós.-mondta és kaptam a homlokomra egy puszit. (L)
Mikor Barbi és Réka megjöttek, bementünk a lánymosdóba és elmeséltem nekik mindent, közben megmosakodtam, hogy ne úgy nézzek ki mint egy zombi.  Első angol volt.  Gyorsan elmúlt. Utánna dupla magyar és dupla matek. Ezek az órák csigalassúsággal teltek.  Suli után, Crissel kézenfogva elindultunk, de Robi utánnunk szaladt.
   -Héjj, ti nem jöttök Mekibe?-kérdezte.
   -Ki megy?-kérdezett vissza Criss.
   -Én,Ádám, Denisz, Kupács, Barbi, Réka-mondta a névsort.
   -Én szive...-mondtam de, de abban a pillanatban rezegni kezdett a telefonom.