A hét utolsó napja. Ez az a bizonyos "laza nap". Csak négy óra és egy notesz.
Reggel a szokásos módon elkészültem és már indultam is. Azon gondolkodtam, hogy mingyárt Őszi Bál! Bepánikoltam. Vajon Criss valaki mással megy majd? Bár nem lepődnék meg. Miért ne menne? De hát nem szakitottunk, akkor meg miért megy mással? Miket beszélek, még nem is mondta, hogy mással lesz az őszi bálon. De ez az én agyamnak túl sok gondalat igy kora reggel, ezért úgy döntöttem, hogy megiszom a csokistejet, amit reggel anyu csomagolt. Első óra oszi volt és hát nem eppen úgy ahogy terveztük. Eképzelésünk a következő volt: zene, cola, rágó, újság, dobálódzás, rohangálás, ordibálás. És ami történt: ordibálás az osz felől, kiabálás (szintén) ajtócsapódás és végül a ''huhh ezt elintéztük'' sóhaj. De térjünk vissza. Az óráról késtünk két percet...megint. És már MEGINT Betti volt az aki, jó tanuló módján a padjában ült. Az oszi beiirt minket hiányzónak. Valamit már rágóta meg akartam kérdezni az oszitól, de valahogy nem találtam a szavakat. De most muszály volt valamit kérdeznem:
-Tanárúr? Maga szerint maga jó osztályfőnök?-kérdeztem.
-Hogy mondod?-szaladt fel az oszi szemöldöke az egekbe.
-Szerintem hallotta.-mondtam magabiztosan.
-Miért kérdezed?-kérdezte kiváncsian.
-Csak tudni szeretném , hogy maga hogy gondolja.-mondtam.
-Nem tudom.-mondta kinosan-Üljetek a helyetekre.
Leültünk de el akartam mondani a véleményemet neki.
-Tudja tanárúr, lehetne jobb is.
-Ó, igazán? Miért is nem jó, az ahogy vezetem az osztályt?
-Beiirt minket hiányzónak, ami korrekt, de mégis az osztálya vagyunk és az rossz mikor sok igazolatlan óra van. De a másik osztályokba ilyen sosincs. Kérdezze meg őket, nem én találom ki. Amikor azt mondja javitsunk a jegyeinken nem mondja miből hogy állunk, vagy hogy miből lenne legjobb javitani. Egyálltalán, hogy csináljuk, amikor a tanárok nem adnak pótórát. Az oszi órán csak maga beszél, de a gondokról nem kérdez. Semmiről se kérdez.
-Ez mondjuk igaz.-támogatta Dávid.
-Nem tudom maga, hogy van vele, de szerintem többség igy, ahogy én mondtam.-néztem rá. Ebben a pillanatban fogta a naplót és kiszáguldott a teremből.
-Na erről beszéltem. Erről is birtunk volna dumálni. De neeem...-mutattam utánna.
5 perc telt el a beszédem alatt. Gondoltuk lemegyünk a tornateremhez, úgyis ott a következő óránk. A 9.a-nak volt éppen tornája. Ahogy láttam az ajtóból, a lányok telefonoztak, de amint észrevették Crisst, felénk vették az irányt. Oda álltak Criss elé és az egyik (gondolom Sziszi) elnyarvogta a mondandóját.
-Sziaaaa, Criiiiiiiiss.-Criss felvont szemöldökkel nézett rá, a lányok meg gondolom várták, hogy visszaköszönjön. Hát nem köszönt. :D Cikii..
-Gondolom, mivel már nincs barátnőd meghivhatnál az Őszi Bálra. -úgy nézhettem mint akit széttaposott egy láma!!! Vagy egy bika...vagy egy CSORDA bika. (nem tudom honnan szedem ezt a hasonlatot) Vártam a választ.
-Sziszi, ugye?-nézett rá kérdően Criss, majd a lány hevesen bólogatni kezdett.-Ma szóval Sziszi. Először is. Nem szakitottam Valentinával. Másodszor meg. Ha szakitottunk volna is, nem kellene neked szólni nekem, hogy hivjalak el. Sőt. Te nekem semmit ne parancsolgass. Oké?-kérdezte unottan.
-Mi az, hogy nem szakitottatok?-orditotta. Elnézést: Visitotta.
-Úgy, hogy nem.-válaszolta lazán.
Sziszi megfordult és visszatrappolt a telójához a hódolóival.
Réka még mindig elvan Szvennel, szóval csak egy valamit mondhatok rájuk: No Comment.
A mai napon még 6-an (!!!) megkérdezték Crisst, hogy akar-e vele menni a bálba. De ugyanaz volt a válasz mindig: nem! De most komolyan. Nem kinos az nekik, hogy ők hivják el a fiút? Nekem az lenne. Szánalmasak. Ezen kivül semmi sem történt a suliban.
Mikor hazaértem, megbeszéltem anyuval, hogy holnap elmegyünk ruhát nézni vagy esetleg venniiiii. Miután egyeztettünk anyuval mindent, leültem a nappaliba nézni a Violettát. Úristen! Thomas és Violetta találkoztak a suliba. *o* Na jó, hagyjuk. :D
U.I.N.: Most fekszek az ágyamban és nézem a Macbookomon a csodaszép ruhákat. Jajj annyira szépeek. :O Remélem én is majd ezekhez hasonlót találok.:)
2013. december 25., szerda
2013. november 10., vasárnap
Szeptember 16. Csütörtök
Az elmúlt napokban ez történt: felkeltem, elkészültem, suliba mentem, suliba voltam, suliból hazajöttem, tanultam, kompiztam, letusoltam, elaludtam. Annyi jó dolog történt hogy 5-ös lett amatek dogám.
Ma minden úgyanigy történt addig, hogy ''suliba mentem''. A kapuban szokás szerint nagyban sztorizgattunk, amikor egyszer csak odajött hozzánk Szven a 10. bé osztályból. A szemét Rékára szegezte és félrehivta. Láttuk, hogy nagyba beszélgetnek, amikor Réka váratlanul a nyakába ugrott. Ugrándozva jött vissza hozzánk.
-Úristen. Nem fogjátok elhinni!-mondta visongva.
-Várj! Kitalálom! Meghivott az őszi bálra.-mondta unottan Ádám.
-Hihiii, igen. Jujj és azt mondta, idézem, '' gondoltam jóval előbb meghivlak, nehogy valaki másnak igent mondj''.-mesélte rák vörösen. Egymást ölelve ugráltunk és sikitoztunk.
-Hát ha már itt tartunk...Barbi, nem szeretném ha valakinek még előttem igent mondanál-mondta mosolyogva Kupács- ezért megkérdem' most, eljönnél velem az őszi báltra?
-Jujj, iegn igen igen.-mondta boldogan Barbi.
Nem is ugrasz a nyakamba?-nézett szomorúan Kupács.
Erre Barbi lendületből a nyakába ugrott. (L)(L)(L) Cukii *.*
A suli hátralévő részében a két újdonsült pár minden szünetben turbékolt. Barbiék (Kupács és Barbi :D) odajöttek néha szünetben ellentétben Rékával. Én a fiúkkal lógtam.
-Most ők járnak?-kérdezte Dávid.
-Kik?-kérdeztem vissza, mivel nem tudtam kire gondol.
-Barbi meg a Kovács.
-Ja. Szerintem még nem. -mosolyogtam rá.
Észrevettem, hogy Denisz az A osztállyal van. Mikor rákérdeztem, hogy miért akkor Dávid elkezdett mesélni. Mondta, hogy ott van egy fiú Marci aki velük jrt egy osztályba. Mikor rákérdeztünk, hogy kik jártak egy osztályba azt válaszolta hogy ők hárman. Denisz, Marci és ő. Elmondta, hogy Denisz és Marci nagyon útálták őt. Amikor nyáron megtudták, hogy külön osztályba lesznek nagyon szomorúak voltak, de Denisz nem tehetett mástz, elkezdett Dáviddal barátkozni. Marci koleszos, mivel nyáron elköltöztek, de ő ragaszkodott a ehhez sulihoz. Nem birnak sokat találkozni emiatt.
Amig ezt mesélte Barbiék ( :) ) visszajöttek hozzánk, Ugyanugy viselkedtek ahogy szoktak. Azt vettük észre, hogy Réka nem is akar idejönni hozzánk. Ránk se nézett. Órán csak nyomta az üzeneteke. Suli után gondoltuk Barbival, hogy beszélnünk kéne vele.
-Héjj, Réka.-kiáltottam utánna.
-Mond gyorsan, sietek.-mondta unottan.
-Ööö, hova sietsz?-kérdezte Barbi.
-Szven elhivott sétálni. Fél óra múlva.-mondta és gúnyos mosolyra húzta a száját. Vagy inkább olyan lesajnáló nézés volt.
-Észrevettük, hogy ma nem is voltál velünk meg nem is beszéltél az osztályoddal, amióta Szven elhivott a bálra.-mondtam neki, figyelmen kivüll hagyva, mai programját.
-Előbb leszek a pasimmal, mint veletek.- ezzel sarkonfordult és elment. Áu ez azért fájt. Csak két dolog járt a fejemben. A ''pasim'' szó és a mondat lényege.
-Hallottad ezt?-kérdezte Brabi.
-Igen. Mi az, hogy pasimmal? Mióta járnak? És nekünk miért nem mondta el?
-Úgy látszik már vannak új barátnői. Tudod mit nem értek?-kérdzte szomorúan Barbi.
-Mit?
-Ha majd szakit Szvennel, akkor majd kinek a vállán sirja ki magát?-tette fel a kérdést.
-Hmm, jó kérdés. Kétlem, hogy továbbra is majd azzal az osztállyal fog lógni.
-Azt én is.
Hazafelé menet, még ebszélgettünk egy kicsit, majd elválltak úgytjaink. Mikor benyitottam rögtön megláttam anyut.
-Szia munyi.-köszöntem neki. Néha igy szoktam becézni. Megszokás.
-Szia. Mi votl ma a suliba?-érdeklődött.
-Hát Réka átpártolt.-ilyenkor az történik , hogy azt mondja ''na mesélj'' és én elmondtom mi történt. De nem ez történt.
-Ööö, igen, ez várható volt.-mondta anyu.
- Anyu. Ezt még nem meséltem.-néztem rá értetlenül.
Mindig mindent elmondok neki, de ezt még nem mondtam. Persze ha valami fejlemény van azt is elmondom neki és ő megossza velem véleményét. Van hogy egy mondatba, és van hogy 100 mondatban. Részletkérdés. De ezt nem meséltem, akkor meg mi volt a várható?
-Ja, akkor mesélj.-na végre. És itt elkezdődött az, hogy elmondtam neki a Rékás sztorit.
-Ha fontosak vagytok neki, majd felébred, és újra barátnők lesztek.-mondta ki az 1 mondatos véleményét. Elgondolkoztam és eszembe jutott valami.
-Már olyan régen láttam apuékat. Ma elmegyek hozzá, jó?
-Jó kicsim.Gondoltam ma már jó lenne elmenni hozzájuk. 10 perc múlva indultam is. Amikor odaértem, apu nagyon megörült, de az öcsém is. Rögtön mentem Stevevvel játszani. Repülőztünk. Ami abból áll, hogy: én lefekszek a hátamra és felemelem kezem lábam ő betig rádől és úgy ''repülőzünk''. Nagyon szereti ezt a játékot mert sokat nevet rajta. :)) Apuval beszélgettünk a suliról a barátaimról, Crissről, meg mindneről ami az elmult hetekben történt velem. Mondta, hogy hiányzunk neki. Szerintem anyu is és apu is szeretik egymást. Nem tudom, hogy ez most mire jó. Még a papirokat sem intézték el. Máh, felnőttek.
Egy negyed kilenc körül értem haza. Háziztam, Macbookoztam. Most megyek majd letusolni és lefeküdni mert nagyon fáradt vagyok,
U.I.N.: De jó lenne ha minden a régi lenne. Apu+Anyu, Réka+igaz barátok, Réka-pasija. Nem arról van szó, hogy féltékeny vagyok a 10 bé-re mert velük többet van, hanem szomorú vagyok mert velünk kevesebbet. :(
Ma minden úgyanigy történt addig, hogy ''suliba mentem''. A kapuban szokás szerint nagyban sztorizgattunk, amikor egyszer csak odajött hozzánk Szven a 10. bé osztályból. A szemét Rékára szegezte és félrehivta. Láttuk, hogy nagyba beszélgetnek, amikor Réka váratlanul a nyakába ugrott. Ugrándozva jött vissza hozzánk.
-Úristen. Nem fogjátok elhinni!-mondta visongva.
-Várj! Kitalálom! Meghivott az őszi bálra.-mondta unottan Ádám.
-Hihiii, igen. Jujj és azt mondta, idézem, '' gondoltam jóval előbb meghivlak, nehogy valaki másnak igent mondj''.-mesélte rák vörösen. Egymást ölelve ugráltunk és sikitoztunk.
-Hát ha már itt tartunk...Barbi, nem szeretném ha valakinek még előttem igent mondanál-mondta mosolyogva Kupács- ezért megkérdem' most, eljönnél velem az őszi báltra?
-Jujj, iegn igen igen.-mondta boldogan Barbi.
Nem is ugrasz a nyakamba?-nézett szomorúan Kupács.
Erre Barbi lendületből a nyakába ugrott. (L)(L)(L) Cukii *.*
A suli hátralévő részében a két újdonsült pár minden szünetben turbékolt. Barbiék (Kupács és Barbi :D) odajöttek néha szünetben ellentétben Rékával. Én a fiúkkal lógtam.
-Most ők járnak?-kérdezte Dávid.
-Kik?-kérdeztem vissza, mivel nem tudtam kire gondol.
-Barbi meg a Kovács.
-Ja. Szerintem még nem. -mosolyogtam rá.
Észrevettem, hogy Denisz az A osztállyal van. Mikor rákérdeztem, hogy miért akkor Dávid elkezdett mesélni. Mondta, hogy ott van egy fiú Marci aki velük jrt egy osztályba. Mikor rákérdeztünk, hogy kik jártak egy osztályba azt válaszolta hogy ők hárman. Denisz, Marci és ő. Elmondta, hogy Denisz és Marci nagyon útálták őt. Amikor nyáron megtudták, hogy külön osztályba lesznek nagyon szomorúak voltak, de Denisz nem tehetett mástz, elkezdett Dáviddal barátkozni. Marci koleszos, mivel nyáron elköltöztek, de ő ragaszkodott a ehhez sulihoz. Nem birnak sokat találkozni emiatt.
Amig ezt mesélte Barbiék ( :) ) visszajöttek hozzánk, Ugyanugy viselkedtek ahogy szoktak. Azt vettük észre, hogy Réka nem is akar idejönni hozzánk. Ránk se nézett. Órán csak nyomta az üzeneteke. Suli után gondoltuk Barbival, hogy beszélnünk kéne vele.
-Héjj, Réka.-kiáltottam utánna.
-Mond gyorsan, sietek.-mondta unottan.
-Ööö, hova sietsz?-kérdezte Barbi.
-Szven elhivott sétálni. Fél óra múlva.-mondta és gúnyos mosolyra húzta a száját. Vagy inkább olyan lesajnáló nézés volt.
-Észrevettük, hogy ma nem is voltál velünk meg nem is beszéltél az osztályoddal, amióta Szven elhivott a bálra.-mondtam neki, figyelmen kivüll hagyva, mai programját.
-Előbb leszek a pasimmal, mint veletek.- ezzel sarkonfordult és elment. Áu ez azért fájt. Csak két dolog járt a fejemben. A ''pasim'' szó és a mondat lényege.
-Hallottad ezt?-kérdezte Brabi.
-Igen. Mi az, hogy pasimmal? Mióta járnak? És nekünk miért nem mondta el?
-Úgy látszik már vannak új barátnői. Tudod mit nem értek?-kérdzte szomorúan Barbi.
-Mit?
-Ha majd szakit Szvennel, akkor majd kinek a vállán sirja ki magát?-tette fel a kérdést.
-Hmm, jó kérdés. Kétlem, hogy továbbra is majd azzal az osztállyal fog lógni.
-Azt én is.
Hazafelé menet, még ebszélgettünk egy kicsit, majd elválltak úgytjaink. Mikor benyitottam rögtön megláttam anyut.
-Szia munyi.-köszöntem neki. Néha igy szoktam becézni. Megszokás.
-Szia. Mi votl ma a suliba?-érdeklődött.
-Hát Réka átpártolt.-ilyenkor az történik , hogy azt mondja ''na mesélj'' és én elmondtom mi történt. De nem ez történt.
-Ööö, igen, ez várható volt.-mondta anyu.
- Anyu. Ezt még nem meséltem.-néztem rá értetlenül.
Mindig mindent elmondok neki, de ezt még nem mondtam. Persze ha valami fejlemény van azt is elmondom neki és ő megossza velem véleményét. Van hogy egy mondatba, és van hogy 100 mondatban. Részletkérdés. De ezt nem meséltem, akkor meg mi volt a várható?
-Ja, akkor mesélj.-na végre. És itt elkezdődött az, hogy elmondtam neki a Rékás sztorit.
-Ha fontosak vagytok neki, majd felébred, és újra barátnők lesztek.-mondta ki az 1 mondatos véleményét. Elgondolkoztam és eszembe jutott valami.
-Már olyan régen láttam apuékat. Ma elmegyek hozzá, jó?
-Jó kicsim.Gondoltam ma már jó lenne elmenni hozzájuk. 10 perc múlva indultam is. Amikor odaértem, apu nagyon megörült, de az öcsém is. Rögtön mentem Stevevvel játszani. Repülőztünk. Ami abból áll, hogy: én lefekszek a hátamra és felemelem kezem lábam ő betig rádől és úgy ''repülőzünk''. Nagyon szereti ezt a játékot mert sokat nevet rajta. :)) Apuval beszélgettünk a suliról a barátaimról, Crissről, meg mindneről ami az elmult hetekben történt velem. Mondta, hogy hiányzunk neki. Szerintem anyu is és apu is szeretik egymást. Nem tudom, hogy ez most mire jó. Még a papirokat sem intézték el. Máh, felnőttek.
Egy negyed kilenc körül értem haza. Háziztam, Macbookoztam. Most megyek majd letusolni és lefeküdni mert nagyon fáradt vagyok,
U.I.N.: De jó lenne ha minden a régi lenne. Apu+Anyu, Réka+igaz barátok, Réka-pasija. Nem arról van szó, hogy féltékeny vagyok a 10 bé-re mert velük többet van, hanem szomorú vagyok mert velünk kevesebbet. :(
2013. október 13., vasárnap
Szeptember 23. Hétfő
Ma nem igazán történt bármi is. Felkeltem a megszokott időpontban, készültem, reggeliztem stb. Elindultam a suliba...egyedül. Persze ez nem azt jelenti, hogy nem járok Crissel, csak most szünetelünk. Én tegnap megbeszéltem magammal, hogy meghallgatom Criss ''történetét'' de nem ma. És nem is beszéltünk ma erről.
Ameddig a suliba mentem, elfogott azaz érzés. A magány. Hiányzott Criss, amikor ott áll a kapuban és átkarol, puszit nyom a homlokomra. De bármennyire is szeretném ez most nem igy van. És egy ideig nem is lesz igy. Mikor a kapuhoz értem, mindenki rámnézett és elhallgatott. Barbi és Réka odajöttek és köszöntek de a többiek néma csendben figyeltek. Criss lehajtotta a fejét és a földtet pásztázta. Pár pillanat múlva kezdett elég kinos lenni a csend és senkinek nem állt szándékában megtörni ahogy láttam ezért hát megszólaltam.
-Öhmm. Nektek is szia.
Csend.
-Izé. Nagyon kellemetlen, hogy senki nem szólal meg. Elmondanátok mi a probléma?-kérdeztem idegesen.
-Te nem harakszol ránk?-kérdezte csodálkozva Denisz.
-Dehogy harakszom. Van rá okom?-kérdeztem és megint senki nem válaszolt. Aha szóval most az van, hogy burkolva elmondom Crissnek mi van köztünk.-Bár...van itt olyan akire tiszta szivből haragudnék de nem tudok. Az a valaki ne száljon el magától.-Criss elmosolyodott, de jól tudta, hogy most mi van.
Még álldogáltunk egy kicsit amikor arra figyeltünk fel hogy Tamiék röhögve sétálnak elég sietősen befelé. Senki nem gondolta volna hogy megállnak, pedig ez történt.
-Elfogtok késni, nem jöttök?-elkezdtek susogni a kabátok (hideg van) , és észrevettük, hogy rajtunk kivül egy árva lélek nincs az udvaron. Robi elővette a telóját és megnézte az órát. 7: 36. Hupszi.
-Köszi hogy szóltál, már megyünk is.-kiáltottam oda nekik.
-Micsoda kedvesség.-mondta Ádám és még egy lesajnáló nézéssel is megajándékozott. Kedves. Mi baja volt azt nem tudom. Válaszra nyitottam a számat, de inkább nem mondtam semmit. Minek magyarázzam el nekik, hogy nem kell mindig távolságtartónak lenni. Tami egyszerűen csak szólt szépen hogy mennünk kéne. Most mi? Menjek oda és orditsak a pofájába hogy:''Mit képzelsz magadról? Hogy merészeltél szólni hogy elkésünk? Hát normális vagy te egyálltalán?'' Nem értem. Na mindegy. Nem vettük nagyon sietősre a tempót, Tamiék se rohatak előre hanem bevártak minket és együtt értünk be oszira. Drága osztályfőnökünk egy diákkal a tanteremben várt minket, összefont karral és összeráncolt szemekkel.
-Ti nem haljátok a csengőt?-kérdezte tőlünk, későktől.-Criss, Ádám, Barbi, Réka, Róbert, Kovács, Horvát, Denisz, Klaudia, Tamara, Zsófia, Dávid, Valentina. Ti nem haljátok a csengőt?-ismételte a kérdést.-Talán ki kellene tisztitani a füleket, nemde?-Dávid odasugta Denisznek, hogy ''igen, a magáét jó lenne'' de szerncsére nem hallotta. Betti egyedül ült a padjában halgatta az oszi prédikálását miszerint egy elfogadhatatlan banda vagyunk. Eddig birtunk figyelni, utánna azt beszéltük meg (az ajtó mellett állva) , hogy szoktunk-e regelizni suli előtt.
-Rémes társaság.-mondta az oszi mondandója vége felé.
-Uhh, és akkor még a sajt is megolvad.-mondta Dávid kicsit hangosabban a kelleténél.
-Leülni most! Neveletlenek!.-orditotta el magát az osztályfőnök. Hát szépen kezdjük a hetet.-Néma csendben a helyünkre slisszoltunk, nem mintha meghatott volna minket az, hogy az oszi kidagadt erei majdnem kicsapódtak a homlokán, hanem nem akartuk hogy megcsapjanak minket. Igen, az erek.
Mivel ofőnk nem a világ legjobbja, arra gondoltunk, hogy csináljunk még egy kis ''hétfő reggel van balhét''. Mert miért ne? Denisz feltette a kezét, ebből már tudtuk hogy elkezdődik a ''Játék''. :D
-Mondjad Denisz.
-Elmehetnék megfaragni a ceruzámat?-kérdezte. Az osztály lehajtott fejjel és rászkódó vállal hallgatta, hogy az oszi egy ''siess'' kijelentéssel a szemeteshez küldi. Ó, hoghy miért nevettünk? Gyerek fantázia. A ceruza szó itt már nem az iróeszközre vonatkozik. :D
Denisz felkellt, odaállt a szemeteshez és elkezdte faragni. Dávid tette fel a kezét.
-Tessék Dávid.-szölitotta fel az ofő.
-Ki kell mennem.
-Hova?-nézett értetlenül az oszi.
-Pisá...illemhelyre.-nézett a tanárra ''bályos'' tekintettel.
-Hjajj. 2 perced van. Denisz!!! Meddig faragod még azt a ceruzát?
-Bocsánat. Folyton kitörik a hegye.-majd meg szakadtunk a röhögéstől.
3 perc eltelt és Denisznek sikerült meghegyeznie a cerkáját. :D Dávid még sehol.
-Kovács! Menj el Dávidért.
Kupács vigyorogva kiment és 5 perc múlva jött vissza. Meg is lepődtünk mivel gondoltuk ha jön hozza Dávidot is.
-Dávid bezárta az ajtót és nem birja kinyitni. Úgyértem beragadt.-mindenki szakadt a röhögéstől, már sirtunk. Az oszi egy ''ez felháboritó, intizzétek el'' mondattal otthagyott minket. Dávid váltotta, aki elmesélte, hogy végig a konyhában volt és a takaritónőkkel beszélgetett. Az óra maradék idejét végig hülyültük, meg zenét hallgattunk. Következő óra infó volt. Semmit nme csináltunk csak netetünk. Kémián röpellenörzőt irtunk, 5- kapam. Angolon csak feladta a feladatokat a feladatgyüjteményben. Á, csak 25 komplikált és ismeretlen szavakkal teli mondat volt előttünk. Csengetéskor egy ''otthon fejezzétek be'' mondattal elengedett minket. Igazából én birom ezt a tanárnőt. :D Mikor hazaértem , neteztem és elkezdtem irni egy dalt. Elég vicces lett ahhoz képest, hogy a csalódásról irtam. Mivel óriási önkritikus vagyok, nem voltam megelégedve a dallal, igy széttéptem. 1 óra alatt kész lett a mestermű, ami annyit tesz, hogy ennek a témája is ugyanaz, csak ezen már nem nevettem hanme könnyztem. (sirtam mint az állat, de ezt senkinek nem kell tudnia) Megtanultam a magyart meg a matekot (magyart csak úgy, a matekot meg azért mert holnap dolgozatot irunk) majd elmentem letusolni, Befeküdtem az ágyba Macbookoztam, amikor meguntam kezdtem irni ezt. Most megyek aludni, mert reggel korábban kelek. Valakinek hajat is kell mosni.
U.I.N. : Furcsa egyedül jönni-menni. De majd ez is megváltozik remélem. Na jó éjt.
Ameddig a suliba mentem, elfogott azaz érzés. A magány. Hiányzott Criss, amikor ott áll a kapuban és átkarol, puszit nyom a homlokomra. De bármennyire is szeretném ez most nem igy van. És egy ideig nem is lesz igy. Mikor a kapuhoz értem, mindenki rámnézett és elhallgatott. Barbi és Réka odajöttek és köszöntek de a többiek néma csendben figyeltek. Criss lehajtotta a fejét és a földtet pásztázta. Pár pillanat múlva kezdett elég kinos lenni a csend és senkinek nem állt szándékában megtörni ahogy láttam ezért hát megszólaltam.
-Öhmm. Nektek is szia.
Csend.
-Izé. Nagyon kellemetlen, hogy senki nem szólal meg. Elmondanátok mi a probléma?-kérdeztem idegesen.
-Te nem harakszol ránk?-kérdezte csodálkozva Denisz.
-Dehogy harakszom. Van rá okom?-kérdeztem és megint senki nem válaszolt. Aha szóval most az van, hogy burkolva elmondom Crissnek mi van köztünk.-Bár...van itt olyan akire tiszta szivből haragudnék de nem tudok. Az a valaki ne száljon el magától.-Criss elmosolyodott, de jól tudta, hogy most mi van.
Még álldogáltunk egy kicsit amikor arra figyeltünk fel hogy Tamiék röhögve sétálnak elég sietősen befelé. Senki nem gondolta volna hogy megállnak, pedig ez történt.
-Elfogtok késni, nem jöttök?-elkezdtek susogni a kabátok (hideg van) , és észrevettük, hogy rajtunk kivül egy árva lélek nincs az udvaron. Robi elővette a telóját és megnézte az órát. 7: 36. Hupszi.
-Köszi hogy szóltál, már megyünk is.-kiáltottam oda nekik.
-Micsoda kedvesség.-mondta Ádám és még egy lesajnáló nézéssel is megajándékozott. Kedves. Mi baja volt azt nem tudom. Válaszra nyitottam a számat, de inkább nem mondtam semmit. Minek magyarázzam el nekik, hogy nem kell mindig távolságtartónak lenni. Tami egyszerűen csak szólt szépen hogy mennünk kéne. Most mi? Menjek oda és orditsak a pofájába hogy:''Mit képzelsz magadról? Hogy merészeltél szólni hogy elkésünk? Hát normális vagy te egyálltalán?'' Nem értem. Na mindegy. Nem vettük nagyon sietősre a tempót, Tamiék se rohatak előre hanem bevártak minket és együtt értünk be oszira. Drága osztályfőnökünk egy diákkal a tanteremben várt minket, összefont karral és összeráncolt szemekkel.
-Ti nem haljátok a csengőt?-kérdezte tőlünk, későktől.-Criss, Ádám, Barbi, Réka, Róbert, Kovács, Horvát, Denisz, Klaudia, Tamara, Zsófia, Dávid, Valentina. Ti nem haljátok a csengőt?-ismételte a kérdést.-Talán ki kellene tisztitani a füleket, nemde?-Dávid odasugta Denisznek, hogy ''igen, a magáét jó lenne'' de szerncsére nem hallotta. Betti egyedül ült a padjában halgatta az oszi prédikálását miszerint egy elfogadhatatlan banda vagyunk. Eddig birtunk figyelni, utánna azt beszéltük meg (az ajtó mellett állva) , hogy szoktunk-e regelizni suli előtt.
-Rémes társaság.-mondta az oszi mondandója vége felé.
-Uhh, és akkor még a sajt is megolvad.-mondta Dávid kicsit hangosabban a kelleténél.
-Leülni most! Neveletlenek!.-orditotta el magát az osztályfőnök. Hát szépen kezdjük a hetet.-Néma csendben a helyünkre slisszoltunk, nem mintha meghatott volna minket az, hogy az oszi kidagadt erei majdnem kicsapódtak a homlokán, hanem nem akartuk hogy megcsapjanak minket. Igen, az erek.
Mivel ofőnk nem a világ legjobbja, arra gondoltunk, hogy csináljunk még egy kis ''hétfő reggel van balhét''. Mert miért ne? Denisz feltette a kezét, ebből már tudtuk hogy elkezdődik a ''Játék''. :D
-Mondjad Denisz.
-Elmehetnék megfaragni a ceruzámat?-kérdezte. Az osztály lehajtott fejjel és rászkódó vállal hallgatta, hogy az oszi egy ''siess'' kijelentéssel a szemeteshez küldi. Ó, hoghy miért nevettünk? Gyerek fantázia. A ceruza szó itt már nem az iróeszközre vonatkozik. :D
Denisz felkellt, odaállt a szemeteshez és elkezdte faragni. Dávid tette fel a kezét.
-Tessék Dávid.-szölitotta fel az ofő.
-Ki kell mennem.
-Hova?-nézett értetlenül az oszi.
-Pisá...illemhelyre.-nézett a tanárra ''bályos'' tekintettel.
-Hjajj. 2 perced van. Denisz!!! Meddig faragod még azt a ceruzát?
-Bocsánat. Folyton kitörik a hegye.-majd meg szakadtunk a röhögéstől.
3 perc eltelt és Denisznek sikerült meghegyeznie a cerkáját. :D Dávid még sehol.
-Kovács! Menj el Dávidért.
Kupács vigyorogva kiment és 5 perc múlva jött vissza. Meg is lepődtünk mivel gondoltuk ha jön hozza Dávidot is.
-Dávid bezárta az ajtót és nem birja kinyitni. Úgyértem beragadt.-mindenki szakadt a röhögéstől, már sirtunk. Az oszi egy ''ez felháboritó, intizzétek el'' mondattal otthagyott minket. Dávid váltotta, aki elmesélte, hogy végig a konyhában volt és a takaritónőkkel beszélgetett. Az óra maradék idejét végig hülyültük, meg zenét hallgattunk. Következő óra infó volt. Semmit nme csináltunk csak netetünk. Kémián röpellenörzőt irtunk, 5- kapam. Angolon csak feladta a feladatokat a feladatgyüjteményben. Á, csak 25 komplikált és ismeretlen szavakkal teli mondat volt előttünk. Csengetéskor egy ''otthon fejezzétek be'' mondattal elengedett minket. Igazából én birom ezt a tanárnőt. :D Mikor hazaértem , neteztem és elkezdtem irni egy dalt. Elég vicces lett ahhoz képest, hogy a csalódásról irtam. Mivel óriási önkritikus vagyok, nem voltam megelégedve a dallal, igy széttéptem. 1 óra alatt kész lett a mestermű, ami annyit tesz, hogy ennek a témája is ugyanaz, csak ezen már nem nevettem hanme könnyztem. (sirtam mint az állat, de ezt senkinek nem kell tudnia) Megtanultam a magyart meg a matekot (magyart csak úgy, a matekot meg azért mert holnap dolgozatot irunk) majd elmentem letusolni, Befeküdtem az ágyba Macbookoztam, amikor meguntam kezdtem irni ezt. Most megyek aludni, mert reggel korábban kelek. Valakinek hajat is kell mosni.
U.I.N. : Furcsa egyedül jönni-menni. De majd ez is megváltozik remélem. Na jó éjt.
2013. szeptember 24., kedd
Helloka
Sziasztok. Tudom hogy rettentően bunkó vagyok hogy nem hozok új részt, de nagyon elvagyok foglalva. Változtatások történtek a képeknél, és az második részben egy személy másként néz ki :) Hamarosan hozom az uj részt :)
2013. augusztus 31., szombat
Szeptember 22. Vasárnap
A barátok nekem mostmár kincset jelentenek. Minden rossz eseményből, kitudnak hozni valami jót. Most attól jött a felviditás akitől nem is számitottam. Lillátol. Hogy ő ki? Legrégebbi barátnőm, baba korunk óta ismerjük egymást. Mindig csinálunk valami őrültséget. Kémeset játszottunk 12 évesen, a lakásán. Csináltunk dalokat és a lépcsőn ''osontunk'' le, mikor meg kiértünk, lefényképeztük egy kocsi rendszámtábláját, és az után nyomoztunk.
Reggel üzenetre ébredtem 10:30-kor.
Lilli: Okéééé, akkor 3 óra múlva ott vagyok.
Valentina: Megbeszéltüüük :)
Amúgy, este néha arre kelek, hogy sirok. Mikor felöltöztem és ettem, kimentem futni.(fő az egézség). Fülhalgató a fülembe, zene be és mentem is. Ja, de nem egyedül. Megsajnáltam Rambit , hogy nyüszit, ezért őt is magammal vittem. Pár perc futás után, újjabb üzenetem érkezett. Leálltam a futással.
Criss: Szia! Nagyon-nagyon-nagyon sajnálom a tegnapit. Kérlek bocsáss meg nekem. Kérlek :(
Pár percig csak bámultam magam elé, arra kaptam fel a fejem, mikor Rambó, elkezdte húzni a pórázt.
Valentina: Figyelj. Az az igazság, hogy én megbocsátok csak adj egy kis időt. :)
Criss: Köszönöm. Szeretlek. :)
Tovább futottam. 12-kor értem haza. Letusoltam és ettem. Fél egykor csöngettek. Ajtót nyitottam.
-Wááá, sziiaaaa.
-Sziaaa, hogyi vagyi?-kérdezte Lilla.
-Hát gyere be. Elmesélem mi történt velem, suliidő alatt.-mondtam.
-Úúú, okka.
Elmeséltem neki, hogy már suli elején összejöttem Crissel, de hogy most megharagudtam rá. A barátaimról is mondtam egy két szót, meg Tamiékról. Ő türelmesen végighallgatta, és csak annyit mondott ''Nyugi, úgy is minden rendbejön.'' Eldöntöttük hogy elmegyünk pizzázóba.
-Én egy tejfölös, kukoricásat kérek.-mondta Lilla.
-Én is.
Ő is mesélt magáról. Mondta, hogy nagyon jól megy neki a szinjátszó, hogy nem szereti az osztálytársait meg ilyesmi. Mikor megkaptuk a pizzát, gyorsan bele is kezdtünk az evésbe. Nem birtunk mindet megenni, ezért becsomagoltattuk. Mikor hazaértünk elkezdtünk hülyülni.
-Ha felnövök, ikreket akarok.-jelentettem be.
-Fika van az orrodba.-mondta Lilla (persze csak hülyült). Én tetettem hogy kiveszem a fikákat és igy szóltam: :DD
- Ő Fikuli ő meg Fikuisz.-adtam nekik nevet.
-Jé, mingyárt kiirom Facebookra hogy: A barátnőm eppen az képzeletbeli ikerfikáinak ad nevet.-és kész., belőlünk kitört a röhögés. Gondoltuk kimegyünk egy kicsit. Én is meg ő is tornacipőben voltunk. Volt egy homokos rész az udvaron. Nem birtuk ki, hogy ezt ne csináljuk meg. Cipőt levettük, a zoknit is, és megtöltöttük homokkal és azzal hülyültünk. :D Mikor kiszórakoztuk magunkat és bent megmostuk a lábunkat Lilla Tabletján játszott én meg a Macbookoztam. Amikor mindent megcsináltunk a gépeken, elkezdtünk rajzolni. Méghozzá nem is akármit. Képzeletbeli állatokat :D Ilyet, hogy például kicsi a farka vagy kilóg az esze. Utánna térképet rajzoltunk és eldugtunk néhány dolgot a kijelölt helyekre. Majd egy pár év múlva, megkeressük ezeket a cuccokat. Kb ugy fél kilenckor ment el. Megtanultam, letusoltal (ma már 3-szor :D) Most megyek aludni. 10:25 van.
U.I.N:Ma tisztára úgy éreztem hogy kicsi vagyok. Olyan nagyon kicsi. Aki játszik a barátnőjével, és nem ifgyel semmire se. Ez most nagyon jól jött, hogy itt volt. :)
Reggel üzenetre ébredtem 10:30-kor.
Lilla: Szia Valentina! Mikor tudnánk találkozni? Rég láttalak. :) Üdv: Lilla.Valentina: Szia, szerintem ma nyugodtan eljöhetsz.
Lilli: Okéééé, akkor 3 óra múlva ott vagyok.
Valentina: Megbeszéltüüük :)
Amúgy, este néha arre kelek, hogy sirok. Mikor felöltöztem és ettem, kimentem futni.(fő az egézség). Fülhalgató a fülembe, zene be és mentem is. Ja, de nem egyedül. Megsajnáltam Rambit , hogy nyüszit, ezért őt is magammal vittem. Pár perc futás után, újjabb üzenetem érkezett. Leálltam a futással.
Criss: Szia! Nagyon-nagyon-nagyon sajnálom a tegnapit. Kérlek bocsáss meg nekem. Kérlek :(
Pár percig csak bámultam magam elé, arra kaptam fel a fejem, mikor Rambó, elkezdte húzni a pórázt.
Valentina: Figyelj. Az az igazság, hogy én megbocsátok csak adj egy kis időt. :)
Criss: Köszönöm. Szeretlek. :)
Tovább futottam. 12-kor értem haza. Letusoltam és ettem. Fél egykor csöngettek. Ajtót nyitottam.
-Wááá, sziiaaaa.
-Sziaaa, hogyi vagyi?-kérdezte Lilla.
-Hát gyere be. Elmesélem mi történt velem, suliidő alatt.-mondtam.
-Úúú, okka.
Elmeséltem neki, hogy már suli elején összejöttem Crissel, de hogy most megharagudtam rá. A barátaimról is mondtam egy két szót, meg Tamiékról. Ő türelmesen végighallgatta, és csak annyit mondott ''Nyugi, úgy is minden rendbejön.'' Eldöntöttük hogy elmegyünk pizzázóba.
-Én egy tejfölös, kukoricásat kérek.-mondta Lilla.
-Én is.
Ő is mesélt magáról. Mondta, hogy nagyon jól megy neki a szinjátszó, hogy nem szereti az osztálytársait meg ilyesmi. Mikor megkaptuk a pizzát, gyorsan bele is kezdtünk az evésbe. Nem birtunk mindet megenni, ezért becsomagoltattuk. Mikor hazaértünk elkezdtünk hülyülni.
-Ha felnövök, ikreket akarok.-jelentettem be.
-Fika van az orrodba.-mondta Lilla (persze csak hülyült). Én tetettem hogy kiveszem a fikákat és igy szóltam: :DD
- Ő Fikuli ő meg Fikuisz.-adtam nekik nevet.
-Jé, mingyárt kiirom Facebookra hogy: A barátnőm eppen az képzeletbeli ikerfikáinak ad nevet.-és kész., belőlünk kitört a röhögés. Gondoltuk kimegyünk egy kicsit. Én is meg ő is tornacipőben voltunk. Volt egy homokos rész az udvaron. Nem birtuk ki, hogy ezt ne csináljuk meg. Cipőt levettük, a zoknit is, és megtöltöttük homokkal és azzal hülyültünk. :D Mikor kiszórakoztuk magunkat és bent megmostuk a lábunkat Lilla Tabletján játszott én meg a Macbookoztam. Amikor mindent megcsináltunk a gépeken, elkezdtünk rajzolni. Méghozzá nem is akármit. Képzeletbeli állatokat :D Ilyet, hogy például kicsi a farka vagy kilóg az esze. Utánna térképet rajzoltunk és eldugtunk néhány dolgot a kijelölt helyekre. Majd egy pár év múlva, megkeressük ezeket a cuccokat. Kb ugy fél kilenckor ment el. Megtanultam, letusoltal (ma már 3-szor :D) Most megyek aludni. 10:25 van.
U.I.N:Ma tisztára úgy éreztem hogy kicsi vagyok. Olyan nagyon kicsi. Aki játszik a barátnőjével, és nem ifgyel semmire se. Ez most nagyon jól jött, hogy itt volt. :)
2013. augusztus 25., vasárnap
Újitáááás van
Sziasztok. Sajnos nem új részt hoztam, DE mint látjátok , megújitottam a zenesort. Ez azért történt mert mindent újitottam magam körül, én is megváltoztam és változik minden körülöttem, szóval ez is :) Ha kértek zenét szivesen beteszem. Kommentárba. Puszilok mindenkit.
U.I. : irtam egy idézetet, komiba ha tetszik: ''Sajnálom, ha megbántottalak édes, de ez semmi ahhoz képest, amit te tettél velem, és amiért sirtam egész éjjel.''
A másik: ''Bedugott orr, kisirt szem. És ez mind amiatt akit szerettem, és azt hittem tökéletes. De figyi, tévedtem ;)''
U.I. : irtam egy idézetet, komiba ha tetszik: ''Sajnálom, ha megbántottalak édes, de ez semmi ahhoz képest, amit te tettél velem, és amiért sirtam egész éjjel.''
A másik: ''Bedugott orr, kisirt szem. És ez mind amiatt akit szerettem, és azt hittem tökéletes. De figyi, tévedtem ;)''
2013. augusztus 20., kedd
Szeptember 21. Szombat
Útálom a mai napot. Hogy tehette ezt Criss? Hogy?
Reggel felkeltem és Macbookoztam. Nem öltöztem fel és meg se fésülködtem, csak Facebookoztam, egészen 5-ig, aztán jött Criss.
-Na, mit nézünk?-kérdezte.
- Legyen mondjuk....aaaa Szörny Egyetem.-mondtam boldogan.
-Ööö, oké.
Megnéztük a filme (rajzfilmet :D ), és gyor elmentem felöltözni, és kivasalni a hajam. Az 1. ruhát vettem fel. :) Fél kilencok megérkeztünk Ricsi házához, ahonnan valami szörnyen hangos, hörgős zene szólt. Mikor bementünk azonal megláttam az osztályunkat. Beszélgettem velük, egy idő után észrevettem hogy Criss nincs mellettem. elindultam a konyha felé, hátha ott van. Igen, ott volt. Totálisan elment az esze. Részeg volt. Azt mondta nálunk, hogy nem fog inni, és el is hittem neki.
-Criss, hahó, magadnál vagy?.-kérdeztem aggódva.
-He? Ki vagy te? Huzzál innen.-mondta én meg totál ledöbbentem. Siettem vissza a többiekhez, de Ricsi elkapta a kezem.
-Haggyál már engem. Érted? Eressz el.. Mondta már majdnem sirva. Látszott, hogy ő is totál ki van.
-Tán most nincs itt a Szőke Herceg?-kérdezte, én meg lefagytam. Mivan? Honnan tudja? Mégjobban megszoritotta a kezem és húzni kezdett az ajtó felé. Egyszer csak elengedte a kezem, és a földre zuhant.
-Úristen.-suttogtam és odamentem a sörös üveget tartó Rékához átölelni .-Köszönöm.
-Nem kell. Hisz barátok vagyunk.-De ez csak ez első balhé volt... Ricsi haverjai észrevették, hogy kábultan fekszik a padlón. Kezdett magához térni és Barbi is odajött hozzánk. Azok a fiúk elkezdek minket piszkálni és lókdösni. Mit bir 3 lány 8 fiú ellen? Semmit. A mi osztályunkból is odajöttek a fiúk. Criss nem volt ott, már hogy lett volna? Ádám meglökött, és az ajtó felé mutatott, hogy menjünk ki az ajtón. 11 óra volt. Mi kint vártuk a fiúkat.
-Jól vagytok?-kérdezte Barbi, amikor kijöttek.
-Ja. És ti?-kérdezte Denisz. Barbi bólintott.
Észrevettem hogy valaki nem volt ott.
-Ádám hol van?-kérdeztem.
-Bent. Megkeresi Crisst, mert nem láttuk már régóta.
-Micsodaa? Criss nincs magánál.-mondtam hangosan.
-Részeg? Dehát ő ose iszik.-mondta Kupács. Megláttam Criss aki már normális volt. Ádám veszekedtek. Kijöttek.
-jól van. Megmosdattam, meg leöntöttem vizzel.-tájékoztatott minket Ádám.
-Valentina, nagyon sajnálom. Tudom, ha ott lettem volna, ez mind nem történt volna.-mondta Criss.
-Hagyjál békén. Nem érdekelsz.-mondtam könnyes szemmel.
-Sajnálom. Kérlek ne sirj. De nem csak az én hibám.
-Mondom hogy nem érdekel. Felfogtad? NEM ÉR-DE-KEL. Betűzzem le?-kérdeztem: zokogva és mérgesen.-Sziasztok megyek.-ezzel hátat forditottam és elindultam.
-Várj.-kiabálták utánnam a lányok. Ahogy hátranéztem, láttám hogy Criss legugol és az kezébe temeti az arcát.-Jól vagy?
-Nem. Már hogy lennék? Nem tudom mért csinálta ezt. Otthagyott egyedül.sirtam. Barbi és Réka hazakisértek, de mondtam, hogy ne aludjanak itt, mert nincs erőm semmire. Letussoltam és pizsit húztam. 12:1 perc. Vasárnap van.
U.I.N. Mégis miért csinálta ezt Criss? Azt mondták nem iszik. Én szeretem, de nem tudom ezentúl, hogy bizzak meg benne. Ha lenne valami ésszerű magyarázat. Már nem tudom. Nem tudom szóba-e fogok vele állni.
Reggel felkeltem és Macbookoztam. Nem öltöztem fel és meg se fésülködtem, csak Facebookoztam, egészen 5-ig, aztán jött Criss.
-Na, mit nézünk?-kérdezte.
- Legyen mondjuk....aaaa Szörny Egyetem.-mondtam boldogan.
-Ööö, oké.
Megnéztük a filme (rajzfilmet :D ), és gyor elmentem felöltözni, és kivasalni a hajam. Az 1. ruhát vettem fel. :) Fél kilencok megérkeztünk Ricsi házához, ahonnan valami szörnyen hangos, hörgős zene szólt. Mikor bementünk azonal megláttam az osztályunkat. Beszélgettem velük, egy idő után észrevettem hogy Criss nincs mellettem. elindultam a konyha felé, hátha ott van. Igen, ott volt. Totálisan elment az esze. Részeg volt. Azt mondta nálunk, hogy nem fog inni, és el is hittem neki.
-Criss, hahó, magadnál vagy?.-kérdeztem aggódva.
-He? Ki vagy te? Huzzál innen.-mondta én meg totál ledöbbentem. Siettem vissza a többiekhez, de Ricsi elkapta a kezem.
-Haggyál már engem. Érted? Eressz el.. Mondta már majdnem sirva. Látszott, hogy ő is totál ki van.
-Tán most nincs itt a Szőke Herceg?-kérdezte, én meg lefagytam. Mivan? Honnan tudja? Mégjobban megszoritotta a kezem és húzni kezdett az ajtó felé. Egyszer csak elengedte a kezem, és a földre zuhant.
-Úristen.-suttogtam és odamentem a sörös üveget tartó Rékához átölelni .-Köszönöm.
-Nem kell. Hisz barátok vagyunk.-De ez csak ez első balhé volt... Ricsi haverjai észrevették, hogy kábultan fekszik a padlón. Kezdett magához térni és Barbi is odajött hozzánk. Azok a fiúk elkezdek minket piszkálni és lókdösni. Mit bir 3 lány 8 fiú ellen? Semmit. A mi osztályunkból is odajöttek a fiúk. Criss nem volt ott, már hogy lett volna? Ádám meglökött, és az ajtó felé mutatott, hogy menjünk ki az ajtón. 11 óra volt. Mi kint vártuk a fiúkat.
-Jól vagytok?-kérdezte Barbi, amikor kijöttek.
-Ja. És ti?-kérdezte Denisz. Barbi bólintott.
Észrevettem hogy valaki nem volt ott.
-Ádám hol van?-kérdeztem.
-Bent. Megkeresi Crisst, mert nem láttuk már régóta.
-Micsodaa? Criss nincs magánál.-mondtam hangosan.
-Részeg? Dehát ő ose iszik.-mondta Kupács. Megláttam Criss aki már normális volt. Ádám veszekedtek. Kijöttek.
-jól van. Megmosdattam, meg leöntöttem vizzel.-tájékoztatott minket Ádám.
-Valentina, nagyon sajnálom. Tudom, ha ott lettem volna, ez mind nem történt volna.-mondta Criss.
-Hagyjál békén. Nem érdekelsz.-mondtam könnyes szemmel.
-Sajnálom. Kérlek ne sirj. De nem csak az én hibám.
-Mondom hogy nem érdekel. Felfogtad? NEM ÉR-DE-KEL. Betűzzem le?-kérdeztem: zokogva és mérgesen.-Sziasztok megyek.-ezzel hátat forditottam és elindultam.
-Várj.-kiabálták utánnam a lányok. Ahogy hátranéztem, láttám hogy Criss legugol és az kezébe temeti az arcát.-Jól vagy?
-Nem. Már hogy lennék? Nem tudom mért csinálta ezt. Otthagyott egyedül.sirtam. Barbi és Réka hazakisértek, de mondtam, hogy ne aludjanak itt, mert nincs erőm semmire. Letussoltam és pizsit húztam. 12:1 perc. Vasárnap van.
U.I.N. Mégis miért csinálta ezt Criss? Azt mondták nem iszik. Én szeretem, de nem tudom ezentúl, hogy bizzak meg benne. Ha lenne valami ésszerű magyarázat. Már nem tudom. Nem tudom szóba-e fogok vele állni.
2013. augusztus 19., hétfő
Szeptember 20. Péntek
Reggel felkeltem és elmentem felöltözni. Felkötöttem a hajam majd felsiettem a szobámba a táskámémért és a telómért. Mikor kiértem az ajtón megcsapott az ősz illata. Ja meg még valami megcsapott. Egy LABDA!
-Áu, te hülye vagy?-kérdeztem a földről Robit.
-Jujj, bocsi. Véletlen volt.-mondta.
Criss felrántott és adtam neki egy puszit. Mondta hogy a fiúkkal ma focizni mennek, mert elmarad az első három óra. Kérdezte hogy nekem nem- e irt az oszi. Elővettem a telóm, és tényleg nekem is irt.
-De nem értem. Akkor ma csak egy zenére megyünk be?-kérdezte Denisz.
-Ja. Mármint nem. Zene helyett oszi lesz.-magyarázta Ádám.
-De ma lenne oszink.-értetlenkedett tovább Denisz.
-Mindegy, majd az oszi elmondja.-hagyta rá Ádám.
Kiértünk a focipályára és megláttam Barbit és Rékát. . Odaszaladtam hozzájuk és leültünk a nézőtérre.
-Hééjj lányok, nem jöttök focizni? Kéne még játékos.
-Deee, megyüüünk.-egyeztem bele rögtön és magammal húztam a lányokat.
A csapatok: A: Criss, Ádám, Denisz, Én
B: Kupács , Robi, Barbi, Réka +1 (?)
Mikor felállitottuk a csapatokat, észrevettük, hogy ez igy nem lesz jó. A második csapathoz kéne mégegy játékos, mert 2 lánnyal és két fiúval semmi esélyük. Addig, addig vitattuk a témát, hogy már fél óra elment. Egyszer csak valaki hátulról megszölalt.
-Én beállhatok.-mondta.......RICSI ! Lógós. Neki most suliba kéne lennie, csak a mi osztályunknak van lyukasórája.
-Hát, oké.- Egyezett bele: Kupács, Ádám, Denisz és Robi.
-Criss?-kérdezték a fiúk.
-Ha csak egy újal is hozzá mersz nyúlni, bajod lesz.-''egyezett'' bele Criss is. Ezt biztos azért mondta, mert féltett tőle. Azóta kerüljük, amióta a meghivókat osztogatta. Kb. a 90. percnél elestem. Mármint nem elestem, hanem felbuktam valamiben. Pontosabban valakiben. Ricsiben...pfff de szánalmas, nem birta ki hogy ne csináljon balhét.
-Na már, ez fájt.-mondtam a fejemet fogva.
-Te jöttél nekem.-állitotta, és maga elé tartotta a kezeit olyan védelmező stilusban.
-Hülye állat.-mondta Barbi és felhúzott.
Mindenki odajött és Criss totál kiborult. Már lendületbe volt hogy behúz neki egyet, amikor odakaptam.
-Nehogy! Nem hiányzik még ez is.-mondtam idegesen.
-Mivan Szőke Herceg? A királykisasszony nem engedi hogy verekedj?-Criss ökölbe szoritotta a kezét, de hiába, késő volt. Dumm egy pofon. Nem Crisstől kapta, tőlem.
-Áu, ez csattan kislány.-mondta Ricsi az arcát fogva. Dumm még egy pofon.
-Nem vagyok se kislány, se királykisasszony! Főleg neked NEM.-kiabáltam.-Megértetted? És most huzzál innen.-mondtam neki fenyegetően.
-Jól van na.-mondta Ricsi.
-És még neki áll följebb.-mondta halkan Réka.
Mivel Ricsi elment, nem is játszottunk tovább, hanem elindultunk a suliba. Amúgy az eredmény 3:3 lett. Végigmentünk a siri csendben lévő folyosón és mindenki megrezzent amikor egy-egy tanár elorditotta magát. A terembe elővettem a magazinomat és olvasni kezdtem. Criss válamra hajtotta a fejét és bedugta a fülébe a fülhallgatót és bevett egy rágót. Elegem lett a hülye magazinból és betettem a táskámba. Kivettem Criss fülhallgatójának egyik felét és hallgattam a zenét, egyszer csak elaludtam. Arra eszméltem fel hogy Criss rázogat az oszi meg mondogat valamit.
-Valentina, kelj már fel. Óra van.-mondta elég nyugodt hangon. Lassan felkeltem.
-Bocsánat tanárúr. Észre se vettem hogy alszok. Tényleg nagyon sajnálom.
-Jó semmi gond. De mégegyszer elő ne forduljon.-mondta szigorúan.
-Nem fog, biztos.
-Na szöval gyerekek. Ma azért nem voltam itt mert a kislányomat vittem orvoshoz. A tornatanárnak elintézni valója akadt, a zenetanár meg jószivű és lyukasórát akart tartani ezért a harmadik órán kint lettetek volna. Végül úgy döntöttünk, hogy az első két órára ne gyertek be. DE -tette fel az ujját 'még nem fejeztem be stilusban'-a második óra mint látjátok, osztályfőnöki lesz.
-Miért?-kérdezte Erik.
-Erik. Megvárnád hogy befejezzem? Esetleg gyere ki, és tartsd meg helyettem az órát.-mutatott az oszi a székére.
-Nem, nem.Folytassa csak.-vigyorgott rá Erik.
-Na, hol is tartottam? Ja igen. Az iskolánk még sosem tartott őszi bált, de ebben az évben lesz. Külömböző feladatok lesznek. Október 7.-én lesz, délután 4-től a tornateremben. A lányok egyberuhában, a fiúk öltönybe kell hogy legyenek. A másik. Kérlek titeket, figyeljetek jobban a tanulásra, mert már most csapnivalóak a jegyek. Tanuljatok. Ennyit akartam. Menettek.-fejezte be mondandóját.
Mindenki hazafelé igyekezett. Én és Criss is. Azon gondolkozam, vajon holnap a bulin, minden rendbe-e lesz? Vajon Ricsi hozzámszól? Piszkál majd? Megkinál valami alkohollal? Ez , és ehez hasonló gondolatok jártak a fejemben, amikor észrevettem hogy a házunk elé értünk.
-Min gondolkozol?-kérdezte Criss.
-A holnapi bulin. Mindegy. Együtt megyünk?-kérdeztem.
- Ez milyen kérdés? Természetesen. Itt vagyok 5-re, és majd nézünk valamit. Jó?
-Perszeee.megpusziltam átkaroltam és bementem. Rögtön letusoltam, mert focizás után leizzadtam, Macbookoztam, Skypoltam a Hooligansal egy órát. Kiolvastam a SzJG utolsó kötetét is és elkezdtem a Lányok a Pácban cimű könyvet. Most megyek aludni mert nagyon fáradt vagyok.
U.I.N. Útálom ezt a Ricsit. Olyan szemét. Pffff,uff...
-Áu, te hülye vagy?-kérdeztem a földről Robit.
-Jujj, bocsi. Véletlen volt.-mondta.
Criss felrántott és adtam neki egy puszit. Mondta hogy a fiúkkal ma focizni mennek, mert elmarad az első három óra. Kérdezte hogy nekem nem- e irt az oszi. Elővettem a telóm, és tényleg nekem is irt.
-De nem értem. Akkor ma csak egy zenére megyünk be?-kérdezte Denisz.
-Ja. Mármint nem. Zene helyett oszi lesz.-magyarázta Ádám.
-De ma lenne oszink.-értetlenkedett tovább Denisz.
-Mindegy, majd az oszi elmondja.-hagyta rá Ádám.
Kiértünk a focipályára és megláttam Barbit és Rékát. . Odaszaladtam hozzájuk és leültünk a nézőtérre.
-Hééjj lányok, nem jöttök focizni? Kéne még játékos.
-Deee, megyüüünk.-egyeztem bele rögtön és magammal húztam a lányokat.
A csapatok: A: Criss, Ádám, Denisz, Én
B: Kupács , Robi, Barbi, Réka +1 (?)
Mikor felállitottuk a csapatokat, észrevettük, hogy ez igy nem lesz jó. A második csapathoz kéne mégegy játékos, mert 2 lánnyal és két fiúval semmi esélyük. Addig, addig vitattuk a témát, hogy már fél óra elment. Egyszer csak valaki hátulról megszölalt.
-Én beállhatok.-mondta.......RICSI ! Lógós. Neki most suliba kéne lennie, csak a mi osztályunknak van lyukasórája.
-Hát, oké.- Egyezett bele: Kupács, Ádám, Denisz és Robi.
-Criss?-kérdezték a fiúk.
-Ha csak egy újal is hozzá mersz nyúlni, bajod lesz.-''egyezett'' bele Criss is. Ezt biztos azért mondta, mert féltett tőle. Azóta kerüljük, amióta a meghivókat osztogatta. Kb. a 90. percnél elestem. Mármint nem elestem, hanem felbuktam valamiben. Pontosabban valakiben. Ricsiben...pfff de szánalmas, nem birta ki hogy ne csináljon balhét.
-Na már, ez fájt.-mondtam a fejemet fogva.
-Te jöttél nekem.-állitotta, és maga elé tartotta a kezeit olyan védelmező stilusban.
-Hülye állat.-mondta Barbi és felhúzott.
Mindenki odajött és Criss totál kiborult. Már lendületbe volt hogy behúz neki egyet, amikor odakaptam.
-Nehogy! Nem hiányzik még ez is.-mondtam idegesen.
-Mivan Szőke Herceg? A királykisasszony nem engedi hogy verekedj?-Criss ökölbe szoritotta a kezét, de hiába, késő volt. Dumm egy pofon. Nem Crisstől kapta, tőlem.
-Áu, ez csattan kislány.-mondta Ricsi az arcát fogva. Dumm még egy pofon.
-Nem vagyok se kislány, se királykisasszony! Főleg neked NEM.-kiabáltam.-Megértetted? És most huzzál innen.-mondtam neki fenyegetően.
-Jól van na.-mondta Ricsi.
-És még neki áll följebb.-mondta halkan Réka.
Mivel Ricsi elment, nem is játszottunk tovább, hanem elindultunk a suliba. Amúgy az eredmény 3:3 lett. Végigmentünk a siri csendben lévő folyosón és mindenki megrezzent amikor egy-egy tanár elorditotta magát. A terembe elővettem a magazinomat és olvasni kezdtem. Criss válamra hajtotta a fejét és bedugta a fülébe a fülhallgatót és bevett egy rágót. Elegem lett a hülye magazinból és betettem a táskámba. Kivettem Criss fülhallgatójának egyik felét és hallgattam a zenét, egyszer csak elaludtam. Arra eszméltem fel hogy Criss rázogat az oszi meg mondogat valamit.
-Valentina, kelj már fel. Óra van.-mondta elég nyugodt hangon. Lassan felkeltem.
-Bocsánat tanárúr. Észre se vettem hogy alszok. Tényleg nagyon sajnálom.
-Jó semmi gond. De mégegyszer elő ne forduljon.-mondta szigorúan.
-Nem fog, biztos.
-Na szöval gyerekek. Ma azért nem voltam itt mert a kislányomat vittem orvoshoz. A tornatanárnak elintézni valója akadt, a zenetanár meg jószivű és lyukasórát akart tartani ezért a harmadik órán kint lettetek volna. Végül úgy döntöttünk, hogy az első két órára ne gyertek be. DE -tette fel az ujját 'még nem fejeztem be stilusban'-a második óra mint látjátok, osztályfőnöki lesz.
-Miért?-kérdezte Erik.
-Erik. Megvárnád hogy befejezzem? Esetleg gyere ki, és tartsd meg helyettem az órát.-mutatott az oszi a székére.
-Nem, nem.Folytassa csak.-vigyorgott rá Erik.
-Na, hol is tartottam? Ja igen. Az iskolánk még sosem tartott őszi bált, de ebben az évben lesz. Külömböző feladatok lesznek. Október 7.-én lesz, délután 4-től a tornateremben. A lányok egyberuhában, a fiúk öltönybe kell hogy legyenek. A másik. Kérlek titeket, figyeljetek jobban a tanulásra, mert már most csapnivalóak a jegyek. Tanuljatok. Ennyit akartam. Menettek.-fejezte be mondandóját.
Mindenki hazafelé igyekezett. Én és Criss is. Azon gondolkozam, vajon holnap a bulin, minden rendbe-e lesz? Vajon Ricsi hozzámszól? Piszkál majd? Megkinál valami alkohollal? Ez , és ehez hasonló gondolatok jártak a fejemben, amikor észrevettem hogy a házunk elé értünk.
-Min gondolkozol?-kérdezte Criss.
-A holnapi bulin. Mindegy. Együtt megyünk?-kérdeztem.
- Ez milyen kérdés? Természetesen. Itt vagyok 5-re, és majd nézünk valamit. Jó?
-Perszeee.megpusziltam átkaroltam és bementem. Rögtön letusoltam, mert focizás után leizzadtam, Macbookoztam, Skypoltam a Hooligansal egy órát. Kiolvastam a SzJG utolsó kötetét is és elkezdtem a Lányok a Pácban cimű könyvet. Most megyek aludni mert nagyon fáradt vagyok.
U.I.N. Útálom ezt a Ricsit. Olyan szemét. Pffff,uff...
2013. augusztus 16., péntek
Vásárlás
*vásárlás után*
Váááááá, szupeeer vooolt. Mikor megérkeztünk, én rögtön lerohantam az elárusitó nőt a kivánságaimmal.
-Bulis legyen, de ne feltünő. Nem akarok egyberuhát, legyen rövidfarmer vagy hosszú, nem számit milyen idő van, és valami menő póló legyen. Semmi féle képp ne legyen feltünő.-fejeztem be.
-Egyéb óhaj?-kérdezte cinikusan.
-Már bocsánat, de azért van itt hogy segitsen. Vagy tévedek?-kérdeztem.
-Jhajj Valentina. Több tiszteletet.-szólalt meg anyu.
-Azért van itt, hogy segitsen.-ismételtem magam. Anyu olyan, '' ez igaz'' bólintással, a nőre nézett.
.Megyek nézek valamit-modta a nő. Visszajött 9 ruhával. Az elsőre a válaszom.
-NEM.
Másodikra:
-A-aaaa
Harmadikra:
-Most viccel velem?
Negyedikre:
-Ezt tegye félre.
Ötödikre:
-Ezt is.
Hatodikra:
-Még véletlenül se! Mi ez bohócruha???
Hetedikre:
-Félre.
Nyolcadikra:
-Na neeeeem.
Kilencedikre:
Ez rémes. A legrémesebb. Na ne játszon velem. De tényleg. Ezt maga sem gondolhatja komolyan!
Mikor felpbáltam a ruhákat, nem tudtam dönteni. Anyu kérdezte hogy melyiket akarom a három közül, de nem tudtam. Mindegyik jó volt és szép.
-Három ruha. Mind a három cosdásan áll. Akkor legyen.-mondta anyu.
-Mi legyen.- néztem rá, kérdő tekintettel.
-Mind a hármat megvesszük.
-Úúúúúúúúúú, kösziiiii.-visongtam.-Akkor elengedsz a buliba?.kérdeztem amikor már mentünk kifelé.Mikor felfogta mit kérdeztem megállt.
-Milyen buliba?-kérdezte...furán.
-Hát, izé. Olyan szombati buliba. Tudod...úgy 8-ra megyünk és 3-4-kor hajnalba jövünk haza buliba.
-Alkohol nincs, rongálás nincs, lopás nincs.-mondta viszonylag nyugott hangon.
-Oké. Ilyet sose csinálnék. Alkohol, rongálás, lopás nin...-kezdtem.
-NINCS.-mondta hangosabban a kelleténél.
-Jóó, köszi.-megpusziltam.
Anyu a kocsiba mondta, hogy ne igyak pohárból soha se mert bármit beletehetnek. Mikor hazaértem bekapcsoltam a MacBookom és láttam hogy Criss online volt Facen. Irtam neki:
Én: Sziaaaa, juuuj képzld mék' a buliba.
Criss: Szuper <3 Majd holnap megbeszéljük hogy hogy lesz.
Én: Okéé. :*
Még dumáltunk kicsit és Criss ment edzésre. Irtam Rékának meg Barbinak is, bár ők offline voltak. Lezuhanyoztam és megtanultam. Most megyek aludni. Good Night
U.I.N.: Júújj, de várom a szombatot. Életem első rendes bulija, nem pedig az unalmas '' megjöttem,ajándékot átadtam, tortát ettem, hülyültünk, mostmár megyek'' buli.
A HÁROM ruha:
Váááááá, szupeeer vooolt. Mikor megérkeztünk, én rögtön lerohantam az elárusitó nőt a kivánságaimmal.
-Bulis legyen, de ne feltünő. Nem akarok egyberuhát, legyen rövidfarmer vagy hosszú, nem számit milyen idő van, és valami menő póló legyen. Semmi féle képp ne legyen feltünő.-fejeztem be.
-Egyéb óhaj?-kérdezte cinikusan.
-Már bocsánat, de azért van itt hogy segitsen. Vagy tévedek?-kérdeztem.
-Jhajj Valentina. Több tiszteletet.-szólalt meg anyu.
-Azért van itt, hogy segitsen.-ismételtem magam. Anyu olyan, '' ez igaz'' bólintással, a nőre nézett.
.Megyek nézek valamit-modta a nő. Visszajött 9 ruhával. Az elsőre a válaszom.
-NEM.
Másodikra:
-A-aaaa
Harmadikra:
-Most viccel velem?
Negyedikre:
-Ezt tegye félre.
Ötödikre:
-Ezt is.
Hatodikra:
-Még véletlenül se! Mi ez bohócruha???
Hetedikre:
-Félre.
Nyolcadikra:
-Na neeeeem.
Kilencedikre:
Ez rémes. A legrémesebb. Na ne játszon velem. De tényleg. Ezt maga sem gondolhatja komolyan!
Mikor felpbáltam a ruhákat, nem tudtam dönteni. Anyu kérdezte hogy melyiket akarom a három közül, de nem tudtam. Mindegyik jó volt és szép.
-Három ruha. Mind a három cosdásan áll. Akkor legyen.-mondta anyu.
-Mi legyen.- néztem rá, kérdő tekintettel.
-Mind a hármat megvesszük.
-Úúúúúúúúúú, kösziiiii.-visongtam.-Akkor elengedsz a buliba?.kérdeztem amikor már mentünk kifelé.Mikor felfogta mit kérdeztem megállt.
-Milyen buliba?-kérdezte...furán.
-Hát, izé. Olyan szombati buliba. Tudod...úgy 8-ra megyünk és 3-4-kor hajnalba jövünk haza buliba.
-Alkohol nincs, rongálás nincs, lopás nincs.-mondta viszonylag nyugott hangon.
-Oké. Ilyet sose csinálnék. Alkohol, rongálás, lopás nin...-kezdtem.
-NINCS.-mondta hangosabban a kelleténél.
-Jóó, köszi.-megpusziltam.
Anyu a kocsiba mondta, hogy ne igyak pohárból soha se mert bármit beletehetnek. Mikor hazaértem bekapcsoltam a MacBookom és láttam hogy Criss online volt Facen. Irtam neki:
Én: Sziaaaa, juuuj képzld mék' a buliba.
Criss: Szuper <3 Majd holnap megbeszéljük hogy hogy lesz.
Én: Okéé. :*
Még dumáltunk kicsit és Criss ment edzésre. Irtam Rékának meg Barbinak is, bár ők offline voltak. Lezuhanyoztam és megtanultam. Most megyek aludni. Good Night
U.I.N.: Júújj, de várom a szombatot. Életem első rendes bulija, nem pedig az unalmas '' megjöttem,ajándékot átadtam, tortát ettem, hülyültünk, mostmár megyek'' buli.
A HÁROM ruha:
 |
| 1. |
 |
| 2. |
 |
| 3. |
Szeptember 19. Csütörtök
Az elmúlt napokban, nem történt semmi érdekes. Irtunk TZ-t fizikából 4-es lett, angolból feleltünk az ötös lett. Ennyi. De ma, hivatalosan is a menők közé tartozunk. Reggel felkeltem és elmentem a fürdőbe megnézni hogy festek. A látvány elfogadható volt. Sőt. Szuper. Minden oké. A hajamat nem aludtam le, pattanásnak nyoma sincs és nem is volt táskás a szemem. Nem gond hogy kint nagyon hideg volt én rövidujjúban:
Szokásomtól eltérően ettem egy tejfölös kenyerete szalámival. Indultam is volna (!) ha nem veszek észre 2 dolgot. Először is : az idő 6:40 volt. Álltalában 7-kor indulok.
Másodszor meg, mit keres anyu itthol?
-Szia anyu,hogy hogy itthol vagy?-tettem fel a kérdést.
-Jó reggelt. Ma 5-re megyek dolgozni.-mondta egyszerűen.
-Ó, hát akkor szuper.
-Az jutott eszembe-kezdte-elmehetnénk vásárolni.-fejezte be. Az én arcomra, kült a döbbenet. Nem fogtam fel. Vásárolni? Én? Anyu? Együtt?
-Ööö, hát oké. Akkor hazajövök és megyünk?
-Igen.
-Szupi, de most megyek.-jelentettem be mikor láttam, hogy elszaladt az idő.
Kint Criss várt. Elmondtam neki, hogy ma megyek anyuval vásárolni. Még ő is meglepődött. :D Mikor beértünk a suliba, megálltunk a kapuban mint mindig. Egyszer csak odajött hozzánk (ha jól tudom) a 12.a-ból Ricsi.
-Sziasztok. Tartok egy bulit szombaton a házunkban, és gondoltam eljöhetnétek. Ti lennétek az egyetlen alsóbb éves osztály.
-Oké.-válaszolták a fiúk rögtön és elvették a meghivókat. Már mindenek volt, amikor Ricsi nekem nyújtotta.
-Köszi.mondtam és elvettem.-Az egész osztályt meghivod?
-Igen,persze.-mondta. ''na szuper'' gondoltam.- Amúgy meg...nagyon jól nézel ki. -Erre Criss is odakapta a fejét.
-Örülök. De...szerintem jobban jársz, ha most elmész innen.-mondtam, és mutattam, hogy arra felé menjen. Jó, még ha az osztálytársaim mondják, de Ő ne dicsérgessen nekem.
-Hé figyi. Nézzétek má' az a-sokat hogy néznek minket.-mondta Robi.
-Csak irigyek.-vágtam rá.
Bementünk a suliba, mert már nagyon fújt a szél. Rögtön mikor beértünk a terembe csöngettek, és jött be az angol tanárnő.
-Kinyissátok a könyvet a 33. oldalon, csendben olvassátok, és Dávid felel a múlt órai anyagból.-mindenki siri csöndben figyelte, ahogy Dávid kimegy a táblához. A tanárnő 5 szót mondott, amit le kellett forditania.
-Bring.-mondta az elsőt.
-Őőő, hát...az a...izé. Már itt van a nyelvem hegyén.-kezdte. Én gyors előre dobtam a válas Robinak hogy mutassa meg. Robi köhögni kezdett (régen bevált trükk) Dávid leolvasta a papirról. ''Hozni''. Ezt jelenti, ki nem tudja ? A többi négy is ugyanigy ment. Dávid megköszönte Robinak, ő meg csak hátramutatott hogy én voltam. Csak megvontam a vállam. Attól hogy nem barátkozunk, még az osztálytársam. Szünetbe azon filóztunk a lányokkal, hogy mit vegyünk fel a bulira. Rájöttem hogy nincs semmim, végülis mindegy. Ma megyek anyuval vásárolni. Az órákon nem csináltunk semmit. Nemrég értem haza suliból, most indulunk anyuval, szóval majd irok. :)
Másodszor meg, mit keres anyu itthol?
-Szia anyu,hogy hogy itthol vagy?-tettem fel a kérdést.
-Jó reggelt. Ma 5-re megyek dolgozni.-mondta egyszerűen.
-Ó, hát akkor szuper.
-Az jutott eszembe-kezdte-elmehetnénk vásárolni.-fejezte be. Az én arcomra, kült a döbbenet. Nem fogtam fel. Vásárolni? Én? Anyu? Együtt?
-Ööö, hát oké. Akkor hazajövök és megyünk?
-Igen.
-Szupi, de most megyek.-jelentettem be mikor láttam, hogy elszaladt az idő.
Kint Criss várt. Elmondtam neki, hogy ma megyek anyuval vásárolni. Még ő is meglepődött. :D Mikor beértünk a suliba, megálltunk a kapuban mint mindig. Egyszer csak odajött hozzánk (ha jól tudom) a 12.a-ból Ricsi.
-Sziasztok. Tartok egy bulit szombaton a házunkban, és gondoltam eljöhetnétek. Ti lennétek az egyetlen alsóbb éves osztály.
-Oké.-válaszolták a fiúk rögtön és elvették a meghivókat. Már mindenek volt, amikor Ricsi nekem nyújtotta.
-Köszi.mondtam és elvettem.-Az egész osztályt meghivod?
-Igen,persze.-mondta. ''na szuper'' gondoltam.- Amúgy meg...nagyon jól nézel ki. -Erre Criss is odakapta a fejét.
-Örülök. De...szerintem jobban jársz, ha most elmész innen.-mondtam, és mutattam, hogy arra felé menjen. Jó, még ha az osztálytársaim mondják, de Ő ne dicsérgessen nekem.
-Hé figyi. Nézzétek má' az a-sokat hogy néznek minket.-mondta Robi.
-Csak irigyek.-vágtam rá.
Bementünk a suliba, mert már nagyon fújt a szél. Rögtön mikor beértünk a terembe csöngettek, és jött be az angol tanárnő.
-Kinyissátok a könyvet a 33. oldalon, csendben olvassátok, és Dávid felel a múlt órai anyagból.-mindenki siri csöndben figyelte, ahogy Dávid kimegy a táblához. A tanárnő 5 szót mondott, amit le kellett forditania.
-Bring.-mondta az elsőt.
-Őőő, hát...az a...izé. Már itt van a nyelvem hegyén.-kezdte. Én gyors előre dobtam a válas Robinak hogy mutassa meg. Robi köhögni kezdett (régen bevált trükk) Dávid leolvasta a papirról. ''Hozni''. Ezt jelenti, ki nem tudja ? A többi négy is ugyanigy ment. Dávid megköszönte Robinak, ő meg csak hátramutatott hogy én voltam. Csak megvontam a vállam. Attól hogy nem barátkozunk, még az osztálytársam. Szünetbe azon filóztunk a lányokkal, hogy mit vegyünk fel a bulira. Rájöttem hogy nincs semmim, végülis mindegy. Ma megyek anyuval vásárolni. Az órákon nem csináltunk semmit. Nemrég értem haza suliból, most indulunk anyuval, szóval majd irok. :)
2013. augusztus 10., szombat
boccs
Egy hetig smi fele bejegyzes nm fog jonni a blogra,lehet meg tovabb se. csk szlok h ne varjatok.
2013. augusztus 4., vasárnap
Szeptember 16. Hétfő
Reggel már hidegebb volt mint tegnap. Fújt a szél, csöpörgött az eső és mindenhol sár volt. Felöltöztem: fekete csőnaci+vastag kék póló+ vastag (kék) pulcsi+Nike patika. A hajamat leeresztettem és hátracsatoltam. Felkaptam a táskám és láttam hogy Criss eppen akkor jön ki az ajtón amikor én. Odaszaladtam hozzá, adtam neki egy puszit és 5 perc séta után már a suli kapujában álltunk a többiekkel. Még szép, hogy mindenki odajött hozzánk és kérdezgette, hogy milyen volt a koncert. 1. óra oszi volt. Játszottunk. A feladat pedig : ''Fordulj a padtársadhoz, és ird le a papirra, mi volt az első gondolatod mikor ránéztél.'' Padsorok szerint mentünk. Robi Zsófiról azt irta hogy '' Jézusom''. Nem értettük hogy miért, de mikor ránéztünk Zsófira,a sminkje totálisan elfojt és a haja is kócos volt. Erre mindenki röhögött, Zsófi meg zavartan elővette a vizeszsepijét és letörölte a szemfestéket, utánna megféülködött. Zsófi Robiról ''vicces''. Et később azzal magyarázta, hogy mikor ránézett Robi bebandzsalitott. xD Denisz Bettiről azt irta ''csendes'' Betti Deniszről pedig azt hogy ''ari''. Erre mindenki susogni kezdett. Lehet hogy Bettinek tetszik Denisz bár az is lehet, hogy csak barátként irta. Mindegy. Erik Tamaréról '' szép'' Tamara Erikről '' cukikám''. Fúúj máár. Ez undoritóan szerelmes. Klaudia Dávidról '' jó fej'' ,Dávid Klaudiáról ''de jó teló''. Erre az oszi megszólalt:
-Dávid. A feladat hogy a melletted ülőről irj. Nem a telefonjáról.
-De a tanárúr. a telefon is mellettem van.-célzott arra, hogy a telefon az ő oldalán van.
- Élő emberről kell irni.-mondta türelmetlenül az oszi.
-Dehát van benne GPS. Az is beszél, szóval aki beszél az élő.
- Jaaaaajjj, Dávid.-adta meg magát az oszi.
Következő: Én Crissről egy dal cimét irtam mert az jutott eszembe: Youre Love Is My Drog. Erre elmosolyodott. Ez is ''undoritóan szerelmes'', de nem annyira. Neki is egy dal cime jutott eszébe rólam: Királylány. (L) (L) Kupács Barbiról: ''aranyos'' Barbi Kupácsról: '' aranyos''. Ez vicces volt hogy mindketten ugyanazt irták. Ádám Rékáról ''szomszéd'' Réka Ádámról '' jó barát''. Utánna infóra mentünk, azt csináltunk amit akartunk. A többi óra csak úgy elrepült. Crissel hazasétáltam, adtam neki egy puszit, és már mentem is fel a szobámba. Megsináltam a házim, neteztem, letusoltam és most megyek aludni.
U.I.N: Jó volt a játék oszin
-Dávid. A feladat hogy a melletted ülőről irj. Nem a telefonjáról.
-De a tanárúr. a telefon is mellettem van.-célzott arra, hogy a telefon az ő oldalán van.
- Élő emberről kell irni.-mondta türelmetlenül az oszi.
-Dehát van benne GPS. Az is beszél, szóval aki beszél az élő.
- Jaaaaajjj, Dávid.-adta meg magát az oszi.
Következő: Én Crissről egy dal cimét irtam mert az jutott eszembe: Youre Love Is My Drog. Erre elmosolyodott. Ez is ''undoritóan szerelmes'', de nem annyira. Neki is egy dal cime jutott eszébe rólam: Királylány. (L) (L) Kupács Barbiról: ''aranyos'' Barbi Kupácsról: '' aranyos''. Ez vicces volt hogy mindketten ugyanazt irták. Ádám Rékáról ''szomszéd'' Réka Ádámról '' jó barát''. Utánna infóra mentünk, azt csináltunk amit akartunk. A többi óra csak úgy elrepült. Crissel hazasétáltam, adtam neki egy puszit, és már mentem is fel a szobámba. Megsináltam a házim, neteztem, letusoltam és most megyek aludni.
U.I.N: Jó volt a játék oszin
2013. augusztus 3., szombat
KÖNYÖRGÖÖÖM
SZAVAZZ CORTEZRE TÖBBSZÖR IS MERT SZABAAAAAAAAAAAD http://konyvekhaboruja.blogspot.hu/2013/08/konyves-alompasik-parbaja-2013-donto.html
2013. augusztus 2., péntek
Szeptember 15. Vasárnap
(fent a kiegészitőben benne van a kocsink)
Húúúúúúúúúúúúúúú. Ennyit tudok mondani (irni :D ) az elmúlt 2 napra. Attól hogy anyu és apu nincs együtt, nekem mégis vannak barátaim.
Húúúúúúúúúúúúúúú. Ennyit tudok mondani (irni :D ) az elmúlt 2 napra. Attól hogy anyu és apu nincs együtt, nekem mégis vannak barátaim.
Szombaton KONCERT! Póstán reggel megkaptam a jegyeket és irtam üzit azoknak akiket meghivok. Mind az mondták jöhetnek :) Lista:
Lányok:
-Barbi
-Réka
-Én
Fiúk:
-Criss
-Ádám
-Robi
-Denisz
-Kupács
Alap hogy őket hivom. Reggel eljött hozzám Barbi és Réka. Egész délután hülyéskedtünk,meg agyonra dicsérték a házat. 3 óra körül elkezdtünk készülni. Felvettem ezt:
A cipőőőm:
A Barbi és a Réka hozták a ruhájukat hozzám, és nállam felhúzták. Barbi ruhája: -Barbi
-Réka
-Én
Fiúk:
-Criss
-Ádám
-Robi
-Denisz
-Kupács
Alap hogy őket hivom. Reggel eljött hozzám Barbi és Réka. Egész délután hülyéskedtünk,meg agyonra dicsérték a házat. 3 óra körül elkezdtünk készülni. Felvettem ezt:
1. Küzdj az álmodért ....itt mindenki sikitozott
2. Félember .....itt is
3. Játszom .....itt én már vártam, a Királylányt
4. Legyen valami .....erre a fiúk beorditották kórusba hogy ''LEGYEN''
5. Hotelmámor .....ezt énekeltük normálisan
6. Harcra fel .....erre a mi kis társaságunk, elkezdett ''harcolni''. Persze mi mindent láttunk,de minket is mindenki látott xD
7.Paradicsom .... na, itt röhögtek egy sort a fiúk és elkezdtek kérdezgetni hogy ''paradicsom? Hol?'' Mennyibe kerül'' meg ehhez hasonlókat.
8. Menj, ha menni kell... és itt már én is szakadtam a röhögéstől. Egyszerűen imádom ezt a számot, de muszáj volt röhögnöm mikor azt mondták a fiúk: '' Mennem kell sz*rni'' mondta Denisz erre Robi '' Menj ha menni kell.'' xD
9.Szivből kell ....itt még mindig az a 8-on nevettünk.
10. KIRÁLYLÁNY ....erre a fiúk a lányokhoz fordultak (hozzám is, Criss meg elorditotta magát hogy, AZ ÉN KIRÁLYLÁNYOM'' és rámmutatott... csak azok hallották akik a korlát másik oldalán voltak. Úgy 100-an. Amikor elkezdték játszani Királylányt Tibi beleszólt a mikrofonba: Ezt a számot, Valentinának küldjük aki ott áll.-mutatott rám.
Én nem izgattam magam, hogy mindenki rám figyel, csak mutattam nekik egy szivet és odakiáltottam tiszta torokból hogy SZERETLEK TITEKET. Dob, gitár, ének...mehet...
''Szemedbe nézek,
egy gyönyörű szép szivárvány, szivárvány.
Csillog a fényben, mint síromon a márvány, a márvány.
Szerelmed szedi áldozatát királylány, királylány.
Engem is elkapott ez a szörnyű járvány, királylány.''
12-kor értünk haza. MINDENKI egytől egyig ott aludt nálam. Ha-ha. Miket beszélek? Aludni? Hajnali 4-kor aludtunk egy fél órát,utánna 8-kor megint elaludtunk. Mikor felkeltünk 1 óra volt. Elkezdtünk készülődni,bementem a fürdőbe és felvettem ezt:
-Héjj, én adok popcornt a galamboknak.-jelentette ki Denisz.
-Az nélkül is finom.-vágta rá Robi.
-Mond meg őszintén, mióta akarod elsütni ezt a poént?-kérdezte Denisz.
-Amióta......Nem is tudom, olvastam TrollFacen.-vallotta be Robi.
Tovább sétáltunk és mikor láttak egy galambot elkiáltották magukat a fiúk : ''egy új áldozat'' ,vagy amin sokat röhögtünk '' grillen vagy sütőben?'' Vettünk vizet, és lelocsoltuk egymást. 9-kor értem haza. Anyu otthol volt:
-Szia,milyen volt?-kérdezte.
-Szuper, egyszerűen csodálatos. Nagyon szeretem őket.-mondtam vidáman.
-Örülök hogy örülsz. De ne felejsd el,hogy holnap suli,és házid is van gondolom.-mondta ''én felelősség teljes anya vagyok'' stilusban.
-Ijj, tényleg. Köszi hogy szólsz. Mék' letusolok, házit csinálok, becsomagolok és lefekszem. Bye.
-Oké.
Letusoltam, leckét irtam és most megyek aludni.
U.I.N.: imádom a barátaimat.
Szeptember 13. Péntek
Kik azok az emberek, akik nem hisznek a ''Péntek 13-ban'' ? Én a mai naptól kezdve biztos vagyok benne, hogy balszerencsés nap. Az egész reggel kezdődött. Fél hétkor kellene hogy csörögjön az ébresztőm a telómon, de pár percel előbb kikapcsoltam, mivel nem birtam aludni. Hallottam valamit lentről. Valaki nagyon gyorsan beszélt. Anyu hangját felismertem, apuét is,a harmadik...nagyi volt. Gyors leszaladtam. ''Na, ez meg mi a franc'' emlekszem hogy ezt gondoltam.
- Anyu, mi az a bőrönd ott melletted?-kérdeztem elfojtott hangon. Az öcsém a nappaliban aludt.
-Vidd fel Stevet,és elmagyarázom.-mondta ideges hangon.
-Oké, ja és szia nagyi.-elmormogtam az egész mondatot,mivel mégis illik köszönni. Felvittem az öcsémet anyu és apu szobájába. Mármint...apu szobájába. Gondolom átfogja alakitani. Mikor leértem anyu azt mondta, hgy ők már régóta keresnek egy új házat, mert tudták mi lesz. Most találtak egy nagyon szépet, és odaköltözik. Egyedül.
-De...de, én veled akarok menni.-mondtam ki, a könnyeimmel küszködve.- Nem azért, hogy apu megbántsalak, de anyu lány, és vele jobban megértem magam.
- Értem...Semmi gond. Steve nálam marad, ez az ő döntése volt,de majd papiron is elintézzük.-mondta apu, de ez inkább anyunak szólt, mint nekem. Anyu bólintott.
-Ha tényleg velem akarsz jönni, nem bánom, de ma nem mész suliba, csomagolnod kell.-hadarta el gyorsan.
- De anyu, 10 perc alatt nem birok becsomogolni.-mondtam, mivel gondoltam siet.
-Megvárom.
Felsiettem a szobámba. Felhúztam ezt:
Negyed 7-kor irtam egy üzit Crissnek: Szia, ma ne várj, nem mék suliba. Majd részletesebben elmondom, ha lesz időm.
20 doboz volt a házban. Mindet telepakolta. Semmi nem maradt a szobában, csak az ágy, az iróasztal és a kompim, amit később levittek . 2 óra. Eddig tartott kipakolni a szobám. Lementem szólni hogy kész vagyok.
-Képzeld kicsim, most jutott eszembe, hogy van egy lila szoba a házban. Ha neked jó, lehetne az a tied.-mondta anyu vidáman.
- Jó lesz.- én ezt viszont szomorúan mondtam.
-Van ágy, szekrény, asztal, pörgős szék meg ilyenek. A régit tulajdonos nem vitte el. Persze az ágyra majd kell takaró meg párna...-kezdte, de nekem elegem lett.
- Jó. Majd én is látni fogom.
- Csak még annyi, hogy a ház nagy, van hátul bazén, és közelebb van a sulihoz. 5 perc. És Criss pedig 2 házzal arréb van.-mondta ünnepéljesen.
- Na végre valami jó.-persze anyunak már elmondtam Crisst, de nem volt nagy cucc, csak annyit mondott '' örül, hogy megtaláltam a NAGY Ő-t''
Fél óra alatt bevittük a párnám, a takaróm, a kompim és a dobozaim a kocsikba. Mivel a nagyinak is volt kocsija, ezért 2 autoval vittük a cuccokat, de előbb elbúcsúztam aputól.
-Szia apu. Nagyon-nagyon sokszor foglak meglátogatni, mivel közel leszel állitólag.-mondtam és adtam neki egy puszit. Felmentem Stevehez.
- Steve. Ébredj.- felébredt.- Én most elmegyek anyuval, de majd nemsokára találkozunk. Jó?
- Ühüm. Szia Valenna.-mindig igy hiv.-De akkor tényleg gyere majd el.
-Oké szia.-és éreztem hogy mingyárt sirok.. Mikor lementem anyu mondta, hogy ha akarom vihetem Rambit is. Na ennek nagyon örültem. 5 perc alatt ott voltunk,mikor megállt a kocsi kinyitottam az ajtót, Rambó kiugrott, én meg elkiáltottam magam.
-ÚÚÚRIIISTEEEEEN! EZ AZ???-ezt a házat sokszor láttam hazafelé jövet a suliból, és mindig mondtam milyen szép. Sajnos a háznak nincsen emelete, de igy is...wáooo *o* Mikor eléggé kicsodálkoztam magam, becipeltem a dobozaim a szobámba. Te jó ég. Valami gyönyörű. A hely amit ''szobámnak'' nevezek nagyon nagy. Nagy ágy, nagy asztal, nagy szekrény. A ház már be volt rendezve, mert új bútorokat vettek anyuék. Hát ezért dolgoztak annyit! Felvitték a kompim, és Skypoltam Barbival. Annyi volt hogy lediktálta a mai napot. Nem volt sok. Crissel beszéltem telón és elmondtam neki mindent. Most megyek letusolok, bepakolok, és elalszok az új házamban. U.I.N (utó irat napló) : szép a ház, de hiányzik a régi...
- Anyu, mi az a bőrönd ott melletted?-kérdeztem elfojtott hangon. Az öcsém a nappaliban aludt.
-Vidd fel Stevet,és elmagyarázom.-mondta ideges hangon.
-Oké, ja és szia nagyi.-elmormogtam az egész mondatot,mivel mégis illik köszönni. Felvittem az öcsémet anyu és apu szobájába. Mármint...apu szobájába. Gondolom átfogja alakitani. Mikor leértem anyu azt mondta, hgy ők már régóta keresnek egy új házat, mert tudták mi lesz. Most találtak egy nagyon szépet, és odaköltözik. Egyedül.
-De...de, én veled akarok menni.-mondtam ki, a könnyeimmel küszködve.- Nem azért, hogy apu megbántsalak, de anyu lány, és vele jobban megértem magam.
- Értem...Semmi gond. Steve nálam marad, ez az ő döntése volt,de majd papiron is elintézzük.-mondta apu, de ez inkább anyunak szólt, mint nekem. Anyu bólintott.
-Ha tényleg velem akarsz jönni, nem bánom, de ma nem mész suliba, csomagolnod kell.-hadarta el gyorsan.
- De anyu, 10 perc alatt nem birok becsomogolni.-mondtam, mivel gondoltam siet.
-Megvárom.
Felsiettem a szobámba. Felhúztam ezt:
20 doboz volt a házban. Mindet telepakolta. Semmi nem maradt a szobában, csak az ágy, az iróasztal és a kompim, amit később levittek . 2 óra. Eddig tartott kipakolni a szobám. Lementem szólni hogy kész vagyok.
-Képzeld kicsim, most jutott eszembe, hogy van egy lila szoba a házban. Ha neked jó, lehetne az a tied.-mondta anyu vidáman.
- Jó lesz.- én ezt viszont szomorúan mondtam.
-Van ágy, szekrény, asztal, pörgős szék meg ilyenek. A régit tulajdonos nem vitte el. Persze az ágyra majd kell takaró meg párna...-kezdte, de nekem elegem lett.
- Jó. Majd én is látni fogom.
- Csak még annyi, hogy a ház nagy, van hátul bazén, és közelebb van a sulihoz. 5 perc. És Criss pedig 2 házzal arréb van.-mondta ünnepéljesen.
- Na végre valami jó.-persze anyunak már elmondtam Crisst, de nem volt nagy cucc, csak annyit mondott '' örül, hogy megtaláltam a NAGY Ő-t''
Fél óra alatt bevittük a párnám, a takaróm, a kompim és a dobozaim a kocsikba. Mivel a nagyinak is volt kocsija, ezért 2 autoval vittük a cuccokat, de előbb elbúcsúztam aputól.
-Szia apu. Nagyon-nagyon sokszor foglak meglátogatni, mivel közel leszel állitólag.-mondtam és adtam neki egy puszit. Felmentem Stevehez.
- Steve. Ébredj.- felébredt.- Én most elmegyek anyuval, de majd nemsokára találkozunk. Jó?
- Ühüm. Szia Valenna.-mindig igy hiv.-De akkor tényleg gyere majd el.
-Oké szia.-és éreztem hogy mingyárt sirok.. Mikor lementem anyu mondta, hogy ha akarom vihetem Rambit is. Na ennek nagyon örültem. 5 perc alatt ott voltunk,mikor megállt a kocsi kinyitottam az ajtót, Rambó kiugrott, én meg elkiáltottam magam.
-ÚÚÚRIIISTEEEEEN! EZ AZ???-ezt a házat sokszor láttam hazafelé jövet a suliból, és mindig mondtam milyen szép. Sajnos a háznak nincsen emelete, de igy is...wáooo *o* Mikor eléggé kicsodálkoztam magam, becipeltem a dobozaim a szobámba. Te jó ég. Valami gyönyörű. A hely amit ''szobámnak'' nevezek nagyon nagy. Nagy ágy, nagy asztal, nagy szekrény. A ház már be volt rendezve, mert új bútorokat vettek anyuék. Hát ezért dolgoztak annyit! Felvitték a kompim, és Skypoltam Barbival. Annyi volt hogy lediktálta a mai napot. Nem volt sok. Crissel beszéltem telón és elmondtam neki mindent. Most megyek letusolok, bepakolok, és elalszok az új házamban. U.I.N (utó irat napló) : szép a ház, de hiányzik a régi...
2013. augusztus 1., csütörtök
Sziasztoooook
Remélem nem bánjátok hogy újitottam kicsit a blogomon. Újitások: kék lett (mint látjátok) és leirtam az ülésrendet, az órarendet, meg ilyeneket... ha van valami amit tudok javitani szoljatoooooooooooook. Köszönöm a 3000 oldalmegjelenitést.
Folytatás
Üzenetet kaptam anyutól. Másolom: " Kicsim, létszi siess haza. Szeretnénk veled beszélni. Puszi."
-Bo..bocsi,de én nem megyek. Nem birok- mondtam és elkezdtek potyogni a könnyeim.
-Hazakisérlek.-mondta Criss.
-NE! Majd egyedül megyek. Sziasztok.-mondtam,és adtam egy puszit Crissnek,majd elkezdem szaladni.
5 perc alatt haza értem.
-Itt vagyok, mi történt?-kérdeztem és letöröltem a könnyeim az arcomról.
-Hát, szóval, arról van szó, hogy apáddal elválunk.-mondta anyu, az én arcom rezzenéstelen maradt. Tudtam. Éreztem. Nem birtam moccanni. Talán igy jobb lesz? Vagy nem ?
-Mi? Miért?-kérdeztem halkan.
-Nem találjuk az öszzhangot. Sajnálom.
Felrohantam a szobámba, nem akartam tovább hallgatni őket. 5 órán keresztül olvastam. 8 órakkor elmentem letusolni. Most 8:39. Mingyárt álomba sirom magam,szóval felmegyek az ágyamra és elalszom. Jóéjt Naplóm.
-Bo..bocsi,de én nem megyek. Nem birok- mondtam és elkezdtek potyogni a könnyeim.
-Hazakisérlek.-mondta Criss.
-NE! Majd egyedül megyek. Sziasztok.-mondtam,és adtam egy puszit Crissnek,majd elkezdem szaladni.
5 perc alatt haza értem.
-Itt vagyok, mi történt?-kérdeztem és letöröltem a könnyeim az arcomról.
-Hát, szóval, arról van szó, hogy apáddal elválunk.-mondta anyu, az én arcom rezzenéstelen maradt. Tudtam. Éreztem. Nem birtam moccanni. Talán igy jobb lesz? Vagy nem ?
-Mi? Miért?-kérdeztem halkan.
-Nem találjuk az öszzhangot. Sajnálom.
Felrohantam a szobámba, nem akartam tovább hallgatni őket. 5 órán keresztül olvastam. 8 órakkor elmentem letusolni. Most 8:39. Mingyárt álomba sirom magam,szóval felmegyek az ágyamra és elalszom. Jóéjt Naplóm.
Szeptember 12. Csütörtök
Reggel a megszokottnál korábban keltem. Negyed hétkor. Lementem a konyhába,és nagy meglepetésemre, anyu és apu veszekedtek.
-Kicsim. Miért keltél fel ilyen korán?- mikor észrevette hogy ott vagyok.
- Háát... izé. Nem tudom. Ma előbb megyek suliba.-mondtam és gyors felszaladtam a szobámba, de gyors kérdeztem valamit.
- Öcsi hol van?
- Mamánál.-válaszolták egyszerre.
A szobámba az agyam visszajátszotta a hallott szavakat. "válás" , "munka" ,nem én tehetek róla" " Valentina" "majd meglássuk az ő döntésük" . Felöltöztem. Kék csőfarmer+hoszzújú Minni egeres póló+ rózsaszin pulcsi. Bementem a fürdőbe, és felfogtam kikába a hajam. Vissza rohantam a szobámba, felkaptam a Smileyes táskám és már indultam is. Volna. Dobtam egy üzenetet Crissnek hogy ma előbb megyek sulibe, erre csak annyit irt hogy várjam meg a házunk előtt. Ameddig nem jött játszottam Rambóval. 15 perc múlva már úton voltunk a suliba.
-Olyan rossz ez. Nem tudom mi van, mi volt, de azt se hogy mi lesz.- nem birtam tovább. Kitört belőlem a sirás, pár méterrel a suli előtt. Összeroskadtam. Ott ahol voltam leültem a földre és sirtam.
-Na, ne sirj. Minden rendbe lesz. Semmi baj. - lehajolt hozzám, felemelt a földről és átkarolt.
Nem tudom meddig állhattunk igy. Egyszer csak megszólalt egy hang.
-Valentina, jól vagy?- kérdezte Denisz,mert még mindig szipogtam. Egyszerűen nem volt erőm válaszolni, ezért csak bólintottam.- Biztos? Én nem úgy látom.-megint bólintottam.-Hát jó. Örülök hogy meggyógyult a lábad.
-Köszi-nyögtem ki.
Lassan elengedtem Crisst. Robi odament hozzá és lekezeltek.
-Azt mondtad nem békültetek ki.-mondtam döbbenten.
- Nem is. Csak Robival. De most ne legyél feszkós.-mondta és kaptam a homlokomra egy puszit. (L)
Mikor Barbi és Réka megjöttek, bementünk a lánymosdóba és elmeséltem nekik mindent, közben megmosakodtam, hogy ne úgy nézzek ki mint egy zombi. Első angol volt. Gyorsan elmúlt. Utánna dupla magyar és dupla matek. Ezek az órák csigalassúsággal teltek. Suli után, Crissel kézenfogva elindultunk, de Robi utánnunk szaladt.
-Héjj, ti nem jöttök Mekibe?-kérdezte.
-Ki megy?-kérdezett vissza Criss.
-Én,Ádám, Denisz, Kupács, Barbi, Réka-mondta a névsort.
-Én szive...-mondtam de, de abban a pillanatban rezegni kezdett a telefonom.
-Kicsim. Miért keltél fel ilyen korán?- mikor észrevette hogy ott vagyok.
- Háát... izé. Nem tudom. Ma előbb megyek suliba.-mondtam és gyors felszaladtam a szobámba, de gyors kérdeztem valamit.
- Öcsi hol van?
- Mamánál.-válaszolták egyszerre.
A szobámba az agyam visszajátszotta a hallott szavakat. "válás" , "munka" ,nem én tehetek róla" " Valentina" "majd meglássuk az ő döntésük" . Felöltöztem. Kék csőfarmer+hoszzújú Minni egeres póló+ rózsaszin pulcsi. Bementem a fürdőbe, és felfogtam kikába a hajam. Vissza rohantam a szobámba, felkaptam a Smileyes táskám és már indultam is. Volna. Dobtam egy üzenetet Crissnek hogy ma előbb megyek sulibe, erre csak annyit irt hogy várjam meg a házunk előtt. Ameddig nem jött játszottam Rambóval. 15 perc múlva már úton voltunk a suliba.
-Olyan rossz ez. Nem tudom mi van, mi volt, de azt se hogy mi lesz.- nem birtam tovább. Kitört belőlem a sirás, pár méterrel a suli előtt. Összeroskadtam. Ott ahol voltam leültem a földre és sirtam.
-Na, ne sirj. Minden rendbe lesz. Semmi baj. - lehajolt hozzám, felemelt a földről és átkarolt.
Nem tudom meddig állhattunk igy. Egyszer csak megszólalt egy hang.
-Valentina, jól vagy?- kérdezte Denisz,mert még mindig szipogtam. Egyszerűen nem volt erőm válaszolni, ezért csak bólintottam.- Biztos? Én nem úgy látom.-megint bólintottam.-Hát jó. Örülök hogy meggyógyult a lábad.
-Köszi-nyögtem ki.
Lassan elengedtem Crisst. Robi odament hozzá és lekezeltek.
-Azt mondtad nem békültetek ki.-mondtam döbbenten.
- Nem is. Csak Robival. De most ne legyél feszkós.-mondta és kaptam a homlokomra egy puszit. (L)
Mikor Barbi és Réka megjöttek, bementünk a lánymosdóba és elmeséltem nekik mindent, közben megmosakodtam, hogy ne úgy nézzek ki mint egy zombi. Első angol volt. Gyorsan elmúlt. Utánna dupla magyar és dupla matek. Ezek az órák csigalassúsággal teltek. Suli után, Crissel kézenfogva elindultunk, de Robi utánnunk szaladt.
-Héjj, ti nem jöttök Mekibe?-kérdezte.
-Ki megy?-kérdezett vissza Criss.
-Én,Ádám, Denisz, Kupács, Barbi, Réka-mondta a névsort.
-Én szive...-mondtam de, de abban a pillanatban rezegni kezdett a telefonom.
2013. július 30., kedd
Szeptember 11. Szerda
Ma eléggé uncsi napom volt, attól függetlenül hogy itt volt Criss.
Reggel kint reggeliztem ( az elmúlt napokban szinte mindig ) majd letettem az asztalra a tányért és elkezdtem játszani a morzsákkal. Most annyira unalmas hogy itthol kell lenni. Kihoztam a Macbookom és ránéztem Ebneveldére, utánna felmentem Szjgerre meg MySpacera. Mikor kikacsoltam a gépem, nem tudom hogy sikerült de elaludtam. Az ébresztett fel, hogy megéreztem Criss illatát. ( mint valami állat :D )
-Szia.-köszönt halkan.
- Szia, hány óra van?- kérdeztem és ásitottam egyet.
- Fél öt.-válaszolta
- MI VAN? Ennyit aludtam? Te mikor jöttél?
- 3 óra körül értem ide. De 6-kor már mennem kell, mivel van edzésem.-közölte.
-Criss, neked mindig más időpontban van edzésed?-kérdeztem csodálkozva.
-Aha, az edző miatt.- Képzeld, irtam órán. Mondom IRTAM.
-Wáooo.- de nem tetszett ez nekem, valamiért nagyon gyanus volt.- Criss, vald be hogy nem te irtad.
-Na jó, talán nem én irtam az egészet, de a magyart azt teljesen egyedül.-mondta '' komolyan''
Fizikából 2 oldalt irtak, magyarból a tegnapival együtt 1 és felet, töriből meg csak 5 mondatot. Criss 6-kor már ment is focira (!) én meg kikisértem, és emlékeztettem, hogy holnap már megyek suliba, de attól még kell irnia. Mikor felmentem a szobámba (persze, vittem a Macbookomat is ), bekapcsoltam a kompit, mert az egy lehelletnyivel gyorsabb, és láttam, hogy villog a Skype. A Hooligans irt üzit, de már ki voltak jelentkezve. Másolom:
- Hát nem is tudom-mondta anyu.
- De anyuuu máááár. Nem igaz, hogy még ide se engedsz el!.-mondtam kicsit túldramatizálva a helyzetet.
- Jól van na. Elmehetsz.-adta meg magát. Ez könnyebb volt mint gondoltam.
- Kööszii -mondtam és adtam neki egy puszit.
Feljöttem a szobámba, és visszairtam hogy:
Meghallgattam vagy 100szor a KESHA - YOUR LOVE IS MY DRUG - ot. Irtó jó szám, főlleg a lassú rész. *o* Most megyek aludni, és nem érdekel hogy még csak 9 óra van. Hiszen REGGEL SULI! (soha igy még nem örültem neki )
Reggel kint reggeliztem ( az elmúlt napokban szinte mindig ) majd letettem az asztalra a tányért és elkezdtem játszani a morzsákkal. Most annyira unalmas hogy itthol kell lenni. Kihoztam a Macbookom és ránéztem Ebneveldére, utánna felmentem Szjgerre meg MySpacera. Mikor kikacsoltam a gépem, nem tudom hogy sikerült de elaludtam. Az ébresztett fel, hogy megéreztem Criss illatát. ( mint valami állat :D )
-Szia.-köszönt halkan.
- Szia, hány óra van?- kérdeztem és ásitottam egyet.
- Fél öt.-válaszolta
- MI VAN? Ennyit aludtam? Te mikor jöttél?
- 3 óra körül értem ide. De 6-kor már mennem kell, mivel van edzésem.-közölte.
-Criss, neked mindig más időpontban van edzésed?-kérdeztem csodálkozva.
-Aha, az edző miatt.- Képzeld, irtam órán. Mondom IRTAM.
-Wáooo.- de nem tetszett ez nekem, valamiért nagyon gyanus volt.- Criss, vald be hogy nem te irtad.
-Na jó, talán nem én irtam az egészet, de a magyart azt teljesen egyedül.-mondta '' komolyan''
Fizikából 2 oldalt irtak, magyarból a tegnapival együtt 1 és felet, töriből meg csak 5 mondatot. Criss 6-kor már ment is focira (!) én meg kikisértem, és emlékeztettem, hogy holnap már megyek suliba, de attól még kell irnia. Mikor felmentem a szobámba (persze, vittem a Macbookomat is ), bekapcsoltam a kompit, mert az egy lehelletnyivel gyorsabb, és láttam, hogy villog a Skype. A Hooligans irt üzit, de már ki voltak jelentkezve. Másolom:
Hooligans xD :NEHOGY NE LEGYÉL OTT! SZOMBATON FÉL KILENCKOR, A FERENC CSARNOKBAN (BUDAPEST), KONCERT !!!Mikor elolvastam, eszembe jutott hogy a Ferenc csarnokba csak focipálya van. Tuti jól megcsinálják majd. Lementem és megkérdeztem anyut meg aput hogy el e mehetek.( ma szabadnaposok voltak)
- Hát nem is tudom-mondta anyu.
- De anyuuu máááár. Nem igaz, hogy még ide se engedsz el!.-mondtam kicsit túldramatizálva a helyzetet.
- Jól van na. Elmehetsz.-adta meg magát. Ez könnyebb volt mint gondoltam.
- Kööszii -mondtam és adtam neki egy puszit.
Feljöttem a szobámba, és visszairtam hogy:
Valentina: Ott leszeeeek. xD
2013. július 29., hétfő
Folytatás
Mire hazaértem már 2 óra volt. Nagy meglepetésemre apu és Criss (!) tévéztek.
- Szia apu, szia Criss. - és adtam Crissnek egy puszit. Apu meg csak nézett sértődötten hogy ő nem- e kap. Végül adtam neki is. :D
- Helló. Az oszi előbb hazaengedett minket.-magyarázta meg a korai érkezését.- Hogy vannak a fáid.
-Héééj. Ádám elmondta? Amúgy meg, szuperül. Amióta beszélek velük sokkal zöldebbek.-válaszoltam.
-Persze hogy elmondta. Zöldebbek???
-Igen. Sokkal. Apu ugye te is észrevetted? -kérdeztem aputól.
-Persze kicsim. Amióta beszélsz velük, azóta olyan zöldek, hogy én ilyet még nem láttam.-mondta apu, és kész. Apu meg Criss rajtam röhögtek !!!
-Ha-ha. Kiröhögöm a vakbelem.-mondtam kedvetlenül.-miből irtatok?
-Irni??? Mit jelent ez a szó?-kérdezte Criss és elgondolkodott.
- CRIIIIIIS! Te nem irtál az órán?-kérdeztem hisztérikusan.-Jajjj Istenem már...
-Nyugi már. Majd holnap elhozom. Na. Nem irtunk sokat, mert a matek nem volt ott, csak magyarból pár feladatot.- mondta megnyugtató hangon.- Mennyünk városba!
-Városba???-kérdeztem vissza.
-Aha. Mé' ne?- úgy kérdezte hogy majdnem szétesett a lazaságtól.
- Oké. Várj hozok 1 táskát meg mindent ami kell.-mondtam.
Felmentem és kipakoltam a sulitáskám. Smiley-is a táska és imádooom. *o* Betettem egy tükröt, meg a pénztárcám, amibe kevéske pénz volt,ezért kértem aputól meg 600 forintot. Mikor közöltem vele hogy miért kell csak annyit mondott, hogy 9-re érjek haza. Erre meglepődtem, mivel nem szokta megengedni hogy ilyen "későig" legyek városba,de nem kötekedtem. Mikor elindultunk, megkérdeztem beszélnek-e a Tamiékkal,erre csak annyit mondott, nem, és nem is áll szándékukba. Megemlitette hogy Tami ma kapta meg a megróvóját. 45 perc séta után, megálltunk egy pizzázó előtt.
-Na, akkor kettő Alehandro pizzat elvitelre.-mondta Criss.- Jó lesz?
-Persze, de nem hoztam ennyi pénzt.-Criss csak nevetett egyett és kifizette az enyémet is. (L)
- Kösziiii-nyávogta lány. Nem értem minek köszönte meg a pénzt ilyen hangosan. Azt hittem leszedem a fejét, de minden magazinba irja, hogy ilyenkor maradjunk nyugodtak. Úgy nézett Crissre mintha az ő barátja lenne. Pfff szánalmas.
-Édes vagy.-mondtam Crissnek.
-Tudom.-és 10 pontos mosolyt villantott.
Sokat sétáltunk, és nevettünk. Nagyon de nagyon szeretem. (L) (L) (L) Valahogy mellette kitudok kapcsolódni, és nem törődni semmivel. Elfelejtem azt ami körülöttem történt az elmúlt napokban. Tamit, anyu, anyu munkáját,aput. Mindent. Úgy érzem csak mi ketten vagyunk az egész világon.
Később bementünk egy boltba, és vett nekem egy pólót, mivel nekem nem kellett fizetnem a pizzát maradt pénzem, igy vettem én is neki egyett. Az enyémen ezt irta: Crazy Girl, az övén meg hogy: Crazy Boy. Ez igy pont passzolt. 8-ra értem haza, és behivtam Crisst. Ő először a Monsteres pólójában volt, amig én nem vettem neki a másikat.
-Tessék. Úgy tudom, a lányok szeretik a fiúk illatát.-mondta és ideadta a Monsteres pólóját ami Criss szagú volt. *o*
-Váá, Úúúristeeeen,kösziii-átkaroltam-szeretlek.
-Én is téged.-totálisan meglepődtem mikor ezt kimondta, mert a fiúk álltalában ilyet nem szoktak kimondani. Ameddig itt volt gyors bekapcsoltam a Macbookom és ránéztem Ebneveldére, és megetettem a virtuális kutyáimat. :D . Utánna meg megnéztük Az Utolsó Dal-t... kiszáradtak a könnycstornáim, és azt hiszem Criss is ejtett néhány könnyet. Olyan szomorú hogy meghal az apa, a Miley Cyrus meg ott marad. :"(
Criss a fiilm után hazament mert mondtam neki hogy inkább menjen mert megbánja ha ittmarad a vacsinál. Nálunk az úgy van, hogy a reggeli finom, az ebéd isteni a vacsora rémes. Vacsi után ( száraz kenyérrel ettem a pástétomot, aminek az izére nincs szó, és nem jó értelemben) felmentem Skypera és Criss rámirt. Másolom:
Na én megyek aludniii.
- Szia apu, szia Criss. - és adtam Crissnek egy puszit. Apu meg csak nézett sértődötten hogy ő nem- e kap. Végül adtam neki is. :D
- Helló. Az oszi előbb hazaengedett minket.-magyarázta meg a korai érkezését.- Hogy vannak a fáid.
-Héééj. Ádám elmondta? Amúgy meg, szuperül. Amióta beszélek velük sokkal zöldebbek.-válaszoltam.
-Persze hogy elmondta. Zöldebbek???
-Igen. Sokkal. Apu ugye te is észrevetted? -kérdeztem aputól.
-Persze kicsim. Amióta beszélsz velük, azóta olyan zöldek, hogy én ilyet még nem láttam.-mondta apu, és kész. Apu meg Criss rajtam röhögtek !!!
-Ha-ha. Kiröhögöm a vakbelem.-mondtam kedvetlenül.-miből irtatok?
-Irni??? Mit jelent ez a szó?-kérdezte Criss és elgondolkodott.
- CRIIIIIIS! Te nem irtál az órán?-kérdeztem hisztérikusan.-Jajjj Istenem már...
-Nyugi már. Majd holnap elhozom. Na. Nem irtunk sokat, mert a matek nem volt ott, csak magyarból pár feladatot.- mondta megnyugtató hangon.- Mennyünk városba!
-Városba???-kérdeztem vissza.
-Aha. Mé' ne?- úgy kérdezte hogy majdnem szétesett a lazaságtól.
- Oké. Várj hozok 1 táskát meg mindent ami kell.-mondtam.
Felmentem és kipakoltam a sulitáskám. Smiley-is a táska és imádooom. *o* Betettem egy tükröt, meg a pénztárcám, amibe kevéske pénz volt,ezért kértem aputól meg 600 forintot. Mikor közöltem vele hogy miért kell csak annyit mondott, hogy 9-re érjek haza. Erre meglepődtem, mivel nem szokta megengedni hogy ilyen "későig" legyek városba,de nem kötekedtem. Mikor elindultunk, megkérdeztem beszélnek-e a Tamiékkal,erre csak annyit mondott, nem, és nem is áll szándékukba. Megemlitette hogy Tami ma kapta meg a megróvóját. 45 perc séta után, megálltunk egy pizzázó előtt.
-Na, akkor kettő Alehandro pizzat elvitelre.-mondta Criss.- Jó lesz?
-Persze, de nem hoztam ennyi pénzt.-Criss csak nevetett egyett és kifizette az enyémet is. (L)
- Kösziiii-nyávogta lány. Nem értem minek köszönte meg a pénzt ilyen hangosan. Azt hittem leszedem a fejét, de minden magazinba irja, hogy ilyenkor maradjunk nyugodtak. Úgy nézett Crissre mintha az ő barátja lenne. Pfff szánalmas.
-Édes vagy.-mondtam Crissnek.
-Tudom.-és 10 pontos mosolyt villantott.
Sokat sétáltunk, és nevettünk. Nagyon de nagyon szeretem. (L) (L) (L) Valahogy mellette kitudok kapcsolódni, és nem törődni semmivel. Elfelejtem azt ami körülöttem történt az elmúlt napokban. Tamit, anyu, anyu munkáját,aput. Mindent. Úgy érzem csak mi ketten vagyunk az egész világon.
Később bementünk egy boltba, és vett nekem egy pólót, mivel nekem nem kellett fizetnem a pizzát maradt pénzem, igy vettem én is neki egyett. Az enyémen ezt irta: Crazy Girl, az övén meg hogy: Crazy Boy. Ez igy pont passzolt. 8-ra értem haza, és behivtam Crisst. Ő először a Monsteres pólójában volt, amig én nem vettem neki a másikat.
-Tessék. Úgy tudom, a lányok szeretik a fiúk illatát.-mondta és ideadta a Monsteres pólóját ami Criss szagú volt. *o*
-Váá, Úúúristeeeen,kösziii-átkaroltam-szeretlek.
-Én is téged.-totálisan meglepődtem mikor ezt kimondta, mert a fiúk álltalában ilyet nem szoktak kimondani. Ameddig itt volt gyors bekapcsoltam a Macbookom és ránéztem Ebneveldére, és megetettem a virtuális kutyáimat. :D . Utánna meg megnéztük Az Utolsó Dal-t... kiszáradtak a könnycstornáim, és azt hiszem Criss is ejtett néhány könnyet. Olyan szomorú hogy meghal az apa, a Miley Cyrus meg ott marad. :"(
Criss a fiilm után hazament mert mondtam neki hogy inkább menjen mert megbánja ha ittmarad a vacsinál. Nálunk az úgy van, hogy a reggeli finom, az ebéd isteni a vacsora rémes. Vacsi után ( száraz kenyérrel ettem a pástétomot, aminek az izére nincs szó, és nem jó értelemben) felmentem Skypera és Criss rámirt. Másolom:
Criss: Crazy Girl... :D
Valentina: Crazy Boy. (L)
Criss: I love you.
Valentina: Me too.
Criss: Good Night.
Valentina: Neked is.
Criss: <3
Valentina: <3
Na én megyek aludniii.
Szeptember 10. Kedd
Létezik olyan nap, hogy hiperszuperbrutáljó? Mert ha igen, akkor ez az volt.
Reggel korán keltem...mármint nálam a 10 óra az korán. Kimentem a fáimhoz egy fél órára, a reggelimmel, utánna neteztem. Furcsa módon Betti fent volt Facebookon. Dehát suliba kéne lennie, nem ?
Ráirtam. Másolom:
Reggel korán keltem...mármint nálam a 10 óra az korán. Kimentem a fáimhoz egy fél órára, a reggelimmel, utánna neteztem. Furcsa módon Betti fent volt Facebookon. Dehát suliba kéne lennie, nem ?
Ráirtam. Másolom:
Valentina: Szia, hát te?
Bettina: Megfáztam.
Valentina: Ufff, az nem jó. :(
Bettina: Nem.
Valentina: Miért beszélsz olyan keveset? És miért nem velünk, az osztálytársaiddal lógsz?
Bettina: Nem tudom. Nem találom az összhangot veletek.
Valentina: Értem, mennem kell. Jobbulást.
Bettina: Kössz. Neked is. Szia.
*kijelentkeztem*Nem siettem sehova, de úgy döntöttem, elmegyek megsétáltatni Rambót. Vagy 2 órát sétáltunk, mert a lábam már szinte teljesen helyre jött. De ekkor még nem tudtam hogy ez semmi ahhoz képest mennyit fogok még sétálni ma.
Köszönőlevél
Most nem új részt hoztam, hanem csak szeretném megköszönni mindenkinek hogy olvassa a blogot és hogy elértem a 2000-nél több látogatót. Külön köszönet Rekucinak mert Ő adta a Hooligans ötletet, amire más oldalakon sok pozitiv kommentárt kaptam, utánna Larry Styleson néven ismert bloggeres lánynak, aki segitett bizonyos hibáimban. Még köszönöm a Szent Johanna Virtuális Gimiben lévő lányoknak, akik rendszeres olvasói a blognak. ÉS végül köszönöm Ádámnak, az egyik osztálytársamnak, aki rengeteget segitett. Segitett a helyesirási hibáimba, a szóismétléseknél, ha kifogytam az ötletekből rögtön mondta mi hogy legyen, és folyton mondogatta hogy irjam már tovább.
Köszönöm mindenkinek aki olvassa, és aki pozitivat irt róllam más oldalakon.
Köszönöm mindenkinek aki olvassa, és aki pozitivat irt róllam más oldalakon.
2013. július 28., vasárnap
Folytatás
-Szereted Crisst?
-Persze. Miért kérded'?-kérdeztem.
- Mert a legjobb barátja vagyok, és a mai világban már minden lehetséges.- na jó, ez azért sziven szúrt.
- Úgy ismersz te engem?-kérdeztem komolyan.
- Nem . Áhh, hagyjuk. Hogy van a lábad?-kérdezte a témát terelve.
- Tereled a témát, de mindegy. Jól van kössz.
- Én inkább megyek, jó? Hülyeség volt megkérdezni,sajnálom,-mondta és összeszedte a füzeteket a fűről.
- Nehogy!-tiltakoztam, nem hagyom hogy valaki szomorúan menyen el a házunkból.- Gyere be, igyál valamit. Meg van Chips.
-Nem zavarok?
- Dehogy, engem a BARÁTAIM sosem zavarnak.-mondtam.
Bent ittunk vizet (wáo), utánna meg ettünk bobit, meg beszélgettünk, de egy óra múlva ment.
Felmentem a szobámba, bekapcsoltam a Macbookom,mert lusta voltam a kompihoz ( :D ) és csekkoltam a Facebookomat. Jött egypár értesitésem, hogy likeolták a képeimet meg ilyenek. Aztán felnéztem a Szent Johanna Virtuális Gimire, ott beszélgettem néhány lánnyal és kikapcsoltam a gépem. Leültem és olvastam a SzJG-t. Egy óra múlva megyek aludni, már fáradt vagyoook.
-Persze. Miért kérded'?-kérdeztem.
- Mert a legjobb barátja vagyok, és a mai világban már minden lehetséges.- na jó, ez azért sziven szúrt.
- Úgy ismersz te engem?-kérdeztem komolyan.
- Nem . Áhh, hagyjuk. Hogy van a lábad?-kérdezte a témát terelve.
- Tereled a témát, de mindegy. Jól van kössz.
- Én inkább megyek, jó? Hülyeség volt megkérdezni,sajnálom,-mondta és összeszedte a füzeteket a fűről.
- Nehogy!-tiltakoztam, nem hagyom hogy valaki szomorúan menyen el a házunkból.- Gyere be, igyál valamit. Meg van Chips.
-Nem zavarok?
- Dehogy, engem a BARÁTAIM sosem zavarnak.-mondtam.
Bent ittunk vizet (wáo), utánna meg ettünk bobit, meg beszélgettünk, de egy óra múlva ment.
Felmentem a szobámba, bekapcsoltam a Macbookom,mert lusta voltam a kompihoz ( :D ) és csekkoltam a Facebookomat. Jött egypár értesitésem, hogy likeolták a képeimet meg ilyenek. Aztán felnéztem a Szent Johanna Virtuális Gimire, ott beszélgettem néhány lánnyal és kikapcsoltam a gépem. Leültem és olvastam a SzJG-t. Egy óra múlva megyek aludni, már fáradt vagyoook.
Szeptember 9. Hétfő
Hú,ma nagyon jó napom volt. Már nem annyira fáj a lábam. Annyira...
Reggel 12-kor keltem (!),szóval az már szinte délután. Azon gondolkoztam,hogy úgy sajnálom a fákat,de tényleg. Most szegények ott álnak egymagukban ,és rá se hederitenek, bezzeg mikor ki kell vágni őket, akkor meg nézik melyik lesz a következő áldozat.
Kimentem az udvarra a fáimhoz. Elkezdtem nekik mesélni az ''élet nagy dolgairól'', a barátaimról, a suliról, meg úgy mindenről. És lehet, hogy lehetetlen,de anyu hazajött, és apu is hazaért hajnalban. Ju-Hú.
Úgy elrepült az idő,háromnegyed háromkor, amig én a fáimmal beszélgettem, hátúlról megszólalt egy hang :
-Khm, ööö, te mit csinálsz?-kérdezte Ádám.
- Jé, szia. Nem is vettelek észre-mondtam.-eppen a fáimmal beszélek.
-Ezt nem kell értenem ugye?-kérdezte eléggé furán.
- Dehogy, ez Valentinás dolog.-mondtam.
- Hoztam a leckét,bemegyünk?
- Nem, kint maradunk a fákkal, csak kihozom a füzeteket...amik kellenek...-és vártam, hogy végre megmondja milyen órák lesznek.
- Jó hozd.-mondta egyszerűen.
-Jaaaj Ádám már! Milyen órák voltak ma???
-Jah, vagy úúgy -nevetett- oszi, infó, kémia, töri és angol. Csak kémiából és angolból irtunk.
- Oki, egy perc.-jelentettem be.
Bementem és kinéztem az ablakon a fákra és láttam, hogy Ádám játszik Rambóval, a kiskutyámmal.
-Imádom a kutyákat.- jelentettem be mikor leértem a füzetekkel.
-Criss is-mondta lazán. Kicsit meglepődtem.
-Ööö,hát az szuper. És látom te is szereted.
-Aha, '' FAVORIT ''. Ahogy te mondanád.-erre elröhögtük magunkat.
Leirtam a kémiát 15 perc alatt az angolt 20 percig irtam, utánna Ádám kérdezett valamit, ami elég váratlanul jött.
Reggel 12-kor keltem (!),szóval az már szinte délután. Azon gondolkoztam,hogy úgy sajnálom a fákat,de tényleg. Most szegények ott álnak egymagukban ,és rá se hederitenek, bezzeg mikor ki kell vágni őket, akkor meg nézik melyik lesz a következő áldozat.
Kimentem az udvarra a fáimhoz. Elkezdtem nekik mesélni az ''élet nagy dolgairól'', a barátaimról, a suliról, meg úgy mindenről. És lehet, hogy lehetetlen,de anyu hazajött, és apu is hazaért hajnalban. Ju-Hú.
Úgy elrepült az idő,háromnegyed háromkor, amig én a fáimmal beszélgettem, hátúlról megszólalt egy hang :
-Khm, ööö, te mit csinálsz?-kérdezte Ádám.
- Jé, szia. Nem is vettelek észre-mondtam.-eppen a fáimmal beszélek.
-Ezt nem kell értenem ugye?-kérdezte eléggé furán.
- Dehogy, ez Valentinás dolog.-mondtam.
- Hoztam a leckét,bemegyünk?
- Nem, kint maradunk a fákkal, csak kihozom a füzeteket...amik kellenek...-és vártam, hogy végre megmondja milyen órák lesznek.
- Jó hozd.-mondta egyszerűen.
-Jaaaj Ádám már! Milyen órák voltak ma???
-Jah, vagy úúgy -nevetett- oszi, infó, kémia, töri és angol. Csak kémiából és angolból irtunk.
- Oki, egy perc.-jelentettem be.
Bementem és kinéztem az ablakon a fákra és láttam, hogy Ádám játszik Rambóval, a kiskutyámmal.
-Imádom a kutyákat.- jelentettem be mikor leértem a füzetekkel.
-Criss is-mondta lazán. Kicsit meglepődtem.
-Ööö,hát az szuper. És látom te is szereted.
-Aha, '' FAVORIT ''. Ahogy te mondanád.-erre elröhögtük magunkat.
Leirtam a kémiát 15 perc alatt az angolt 20 percig irtam, utánna Ádám kérdezett valamit, ami elég váratlanul jött.
2013. július 12., péntek
Képek az osztályról
Folytatás
Utánna szombat. SEMMI. A NAGY NULLA. Bizos mindenki jót hülyéskedett,meg ment városba,én meg itthon szenvedtem. Amúgy anyuval nem vagyok beszélő viszonyban,és ennek csak egy oka van. Várjunk csak. Hogy is beszélnék vele,amikor nem is látom? Vagy lehet, hogy megint elköltöztünk,csak engem elfelejtettek? Megeshet. Apunak elhúzódott az ügye,szóval hétfőn jön haza.
Vasárnap. Na ez már igen.
Délutánig semmi nem történt,de utánna bekapcsoltam a kompit,és csekkoltam a Facemat. Hát..hú. 22 értesités,abból 18 "remélem jobban van a labád" vagy "gyógyuljon meg gyors a labád" szöveg volt. A többi mind játékfelkérés. A Hooligans az ismerősöm Skypeon ,mert van egy külön Skypejuk.Felhivtak. A beszélgetés ez volt.
-Szia pöttöm. Hogy vagy?-kérdezte Endy,miközben a többiek, mind ugráltak be a kamerába.
-Hát,fáj a lábam,mer' ellöktek. Tik?-kérdeztem.
-Szuperül. Képzeld jött hozzánk a Mikulás és hozott neked valamit.-ööö.Mikulás? Szeptemberben?
-Hú,és mit?-kérdeztem.
-8 jegyet,Budapestre a szinpad mögé,a következő koncertünkre.-mondta és felemelte a jegyeket.
-Atyám! Köszönöööööm-mondta nagyon boldogan-ÉÉÉs mikor lesz?
-Jövő szombaton,este fél kilenckor.-mondta Csipa.
-Okéé,majd megbeszélem itthol,ha még itt lakunk-töprengtem el. Na a mondat második felét nem értették,de nem baj.
-Nekünk mennünk kell próbálni. Sziaa.-köszönt el Endy,és mindenki integetni kezdett.
-Sziasztok,és köszi meg egyszer.-kikapcsoltam a gépem.
Júúúújj,de várom már a szombatot.
Szeptember 8. Vasárnap
September 8. Vasárnap
Már régóta nem irtam. Nem találtam értelmét annak, hogy irjak 3-4 mondatot,ezért majd most összefoglalom az elmúlt 4 napot.
Szóval csütörtök. Nagyon fájt a lábam. Mikor megláttam Rékát,nagyon megörültem. Neki is,és annak is, hogy csak 3 füzetet hozott.
-Hú,látom nem irtatok sokat.-mondtam.
-Ha-ha,csak szeretnéd.-és elvette az órarendem az asztalról,és kezembe adta.
-Na neee.Angol,dupla magyar? Dupla matek???-olvastam fel hisztérikusan.
-Bezony. Angolból 2 oldal,magyarból 4 és matekból is 4.-mondta.
- Nincs mit tenni,elkezdem.-jelentettem ki.Csupán 1 óra és 45 percig irtam,megállás nélkül.És csak irtam és irtam. Réka vagy a telómon játszott vagy a kompimon Facebookozott. Ő nem unatkozott. Egy fél órát utánna még dumáltunk és elment. Hát nem maradtam le semmiről se a suliba,csak a maratoni irásról.
Pénteken,mikor Barbi megjött,csak egy noteszt (!) hozott magával.
-Helló.Ez melyik füzeted?-kérdeztem majd beleharaptam az almámba.
-Hát a zene.-mondta úgy,mintha nekem ezt tudnom kéne.
-Almát?-kérdeztem tőle.
-Jöhet.-és odadobtam neki egyet. 2 perc alatt leirtam a zenét és legalább egy órát beszélgettünk.
-Fú,és képzeld...olyan cuki volt. Azt mondta ha nem értem szóljak neki,és majd megpróbálja elmagyarázni.
-Aha. De ugye nem a Horvát Erikről beszélünk?-kérdeztem, mert totál elvesztettem a fonalat.
Elkezdett ott nekem beszélni,"milyen cuki az Erik" meg "olyan kedves az Erik" meg Erik Erik. De melyik?
-Jajj,Valentina dehogy. A Kupács.-mondta én meg néztem mint valami bolond.
-Hú,jólvan akkor. Szóval a'' Kupács'' neked tetszik?-kérdeztem kiváncsian.
-Aha,naon ari.-mondta boldogan. Hát valaki szerelmes lett. Elmesélte, hogy azért nevezték el Kupácsnak, mert mikor beszélnek a másik Erikről mindig azt hiszi, hogy róla van szó. Nevettünk jó sokat,de sajnos hivták haza. Hmmm,a Rékának ki tetszik? Mindegy majd megkérdezem.
Már régóta nem irtam. Nem találtam értelmét annak, hogy irjak 3-4 mondatot,ezért majd most összefoglalom az elmúlt 4 napot.
Szóval csütörtök. Nagyon fájt a lábam. Mikor megláttam Rékát,nagyon megörültem. Neki is,és annak is, hogy csak 3 füzetet hozott.
-Hú,látom nem irtatok sokat.-mondtam.
-Ha-ha,csak szeretnéd.-és elvette az órarendem az asztalról,és kezembe adta.
-Na neee.Angol,dupla magyar? Dupla matek???-olvastam fel hisztérikusan.
-Bezony. Angolból 2 oldal,magyarból 4 és matekból is 4.-mondta.
- Nincs mit tenni,elkezdem.-jelentettem ki.Csupán 1 óra és 45 percig irtam,megállás nélkül.És csak irtam és irtam. Réka vagy a telómon játszott vagy a kompimon Facebookozott. Ő nem unatkozott. Egy fél órát utánna még dumáltunk és elment. Hát nem maradtam le semmiről se a suliba,csak a maratoni irásról.
Pénteken,mikor Barbi megjött,csak egy noteszt (!) hozott magával.
-Helló.Ez melyik füzeted?-kérdeztem majd beleharaptam az almámba.
-Hát a zene.-mondta úgy,mintha nekem ezt tudnom kéne.
-Almát?-kérdeztem tőle.
-Jöhet.-és odadobtam neki egyet. 2 perc alatt leirtam a zenét és legalább egy órát beszélgettünk.
-Fú,és képzeld...olyan cuki volt. Azt mondta ha nem értem szóljak neki,és majd megpróbálja elmagyarázni.
-Aha. De ugye nem a Horvát Erikről beszélünk?-kérdeztem, mert totál elvesztettem a fonalat.
Elkezdett ott nekem beszélni,"milyen cuki az Erik" meg "olyan kedves az Erik" meg Erik Erik. De melyik?
-Jajj,Valentina dehogy. A Kupács.-mondta én meg néztem mint valami bolond.
-Hú,jólvan akkor. Szóval a'' Kupács'' neked tetszik?-kérdeztem kiváncsian.
-Aha,naon ari.-mondta boldogan. Hát valaki szerelmes lett. Elmesélte, hogy azért nevezték el Kupácsnak, mert mikor beszélnek a másik Erikről mindig azt hiszi, hogy róla van szó. Nevettünk jó sokat,de sajnos hivták haza. Hmmm,a Rékának ki tetszik? Mindegy majd megkérdezem.
Váratlan vendég
-Sziasztok.-köszönt,a megszokotnál kedvesebb hangon.
-Ööö,szia.-mondtam,Criss meg csak összehúzott szemmel nézte a lányt.
-Csak azért jöttem,hogy bocsánatot kérjek amiért ellöktelek,és hogy megnézzem jobban van-e a lábad.
-Jobban van egy kicsit,de biztos, hogy csak ezért jöttél?-kérdeztem gyanakodva,majd elkezdett rözögni a telóm és gyors odaadtam Crissnek, hogy vegye ő fel. Kiment a szobából.
-Igen,csak ezért.Szerettem volna tudni,hogy nem-e lett komolyabb bajod.-mondta,de nem tetszett ez nekem.
-Hát jó.Súlyos,de nem annyira.Csak pihentetnem kell.
-Szuper.Arra gondoltam..talán ki is békülhetnénk.-nézett rám mosolygósan.De valami azt súgta NE,NE,NE.
-Bocsi de nem.Van egy olyan érzésem, hogy valami más a probléma.Kibeszéltetek minket,a fiúk összeverekedtek és én ezt nem fogom elfelejteni.-mondtam hangosabban a kelleténél.
-Menny a p****ba.-és visszatért az ő undok stilusa.(kicenzúráztam a szavat).Tami fogta magát és elment,de rögtön váltotta Criss.
-Ki volt?-kérdeztem kiváncsian.
-Az oszi.-mondta én meg totál meglepődtem.-Mondta hogyha szándékosan lökött el Tamara,akkor szóbelit fog kapni,ha meg véletlen volt akkor semmi gond,megesik.
-Áhá,szóval igy.Tami bocsánatot akart kérni,biztos azért, hogy azt mondjam az oszinak, hogy véletlen volt.-mondtam olyan nyomozós stilusba.
Criss egy 8 óra körül hazament,mert ment edzésre. Éjfél körül mikor anyu megjött benézett a szobámba és látta, hogy még nem alszok.
-Szia kicsim,mi volt a suliba?-kérdezte.
-Semmi. Csak a lányodat ellökték a sárba,beverte a lábát,ment a suliorvoshoz,előbb hazajött emiatt,és ráadásul egy hétig nem mehet suliba-vázoltam.-de a lényeg, hogy dolgozol és ki van kapcsolva a telefonod.
-Ó,nem tudtam, hogy keresni fogsz.-mondta.
-Persze, hogy nem tudtad hiszen nem vagy jós.Mindegy.Jó éjt.
-De én...-kezde de félbeszakitottam.
-JÓ ÉJT.-fejeztem be.
-Jó éjt.-mondta halkan és nyomott egy puszit az arcomra.
Elegem van a mai napból!
-Ööö,szia.-mondtam,Criss meg csak összehúzott szemmel nézte a lányt.
-Csak azért jöttem,hogy bocsánatot kérjek amiért ellöktelek,és hogy megnézzem jobban van-e a lábad.
-Jobban van egy kicsit,de biztos, hogy csak ezért jöttél?-kérdeztem gyanakodva,majd elkezdett rözögni a telóm és gyors odaadtam Crissnek, hogy vegye ő fel. Kiment a szobából.
-Igen,csak ezért.Szerettem volna tudni,hogy nem-e lett komolyabb bajod.-mondta,de nem tetszett ez nekem.
-Hát jó.Súlyos,de nem annyira.Csak pihentetnem kell.
-Szuper.Arra gondoltam..talán ki is békülhetnénk.-nézett rám mosolygósan.De valami azt súgta NE,NE,NE.
-Bocsi de nem.Van egy olyan érzésem, hogy valami más a probléma.Kibeszéltetek minket,a fiúk összeverekedtek és én ezt nem fogom elfelejteni.-mondtam hangosabban a kelleténél.
-Menny a p****ba.-és visszatért az ő undok stilusa.(kicenzúráztam a szavat).Tami fogta magát és elment,de rögtön váltotta Criss.
-Ki volt?-kérdeztem kiváncsian.
-Az oszi.-mondta én meg totál meglepődtem.-Mondta hogyha szándékosan lökött el Tamara,akkor szóbelit fog kapni,ha meg véletlen volt akkor semmi gond,megesik.
-Áhá,szóval igy.Tami bocsánatot akart kérni,biztos azért, hogy azt mondjam az oszinak, hogy véletlen volt.-mondtam olyan nyomozós stilusba.
Criss egy 8 óra körül hazament,mert ment edzésre. Éjfél körül mikor anyu megjött benézett a szobámba és látta, hogy még nem alszok.
-Szia kicsim,mi volt a suliba?-kérdezte.
-Semmi. Csak a lányodat ellökték a sárba,beverte a lábát,ment a suliorvoshoz,előbb hazajött emiatt,és ráadásul egy hétig nem mehet suliba-vázoltam.-de a lényeg, hogy dolgozol és ki van kapcsolva a telefonod.
-Ó,nem tudtam, hogy keresni fogsz.-mondta.
-Persze, hogy nem tudtad hiszen nem vagy jós.Mindegy.Jó éjt.
-De én...-kezde de félbeszakitottam.
-JÓ ÉJT.-fejeztem be.
-Jó éjt.-mondta halkan és nyomott egy puszit az arcomra.
Elegem van a mai napból!
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)